Nyugdíjba vonuló munkavállaló jogállása

Kérdés: Le kell-e vonni a felmondási időre járó munkabérből a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot annak a dolgozónak az esetében, aki 2007. július 16-án tölti be a 60. életévét, 43 év szolgálati idővel rendelkezik, előrehozott öregségi nyugdíjat igényel, amit meg is állapítanak részére, ezt a tényt bejelenti a munkáltatójának, ezért az 90 napos felmondási idővel megszünteti a munkaviszonyát, és a felmondás teljes idejére felmentik a munkavégzés alól? A felmondási idő alatt nyugdíjasnak tekinthető-e a dolgozó, amikor munkavégzési kötelezettsége nem áll fenn?
Részlet a válaszából: […] ...idejét még nem nyugdíjasként tölti, így abból az általánosszabályok szerint kell az egyéni járulékokat (7 százalék egészségbiztosításijárulék + 8,5 százalék nyugdíjjárulék) levonni.A másik lehetőség – melynek, ha a kérdésben hölgymunkavállalóról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 22.

Munkaügyi bíróság által megítélt juttatás egyéni járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonnia és megfizetnie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy 2004. évben mellékfoglalkozású munkaszerződéssel foglalkoztatott dolgozónak a munkaügyi bíróság által jogellenes felmondás miatt megítélt 120 000 forint összegű elmaradt munkabért és kamatait kifizette? Le kell-e vonni a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 18. § (5) bekezdése értelmében a járulékokat abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetettjuttatások után is meg kell fizetni, mégpedig a kifizetésekor irányadójárulékmértékek szerint. Ennek megfelelően a 120 000...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 30.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztató kiküldött munkavállalóiról van szó, akik(az 1408/71. EGK rendelet értelmében) legalább egy évig a magyartársadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, de a Németországgal a kettősadóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 15....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] ...a hátralévő időre jutó átlagkeresetemegilleti.Ez munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, utána 29százalék társadalombiztosítási járulékot, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot éstermészetesen személyi jövedelemadót kell fizetni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.

Eho-fizetési kötelezettség szabadságmegváltás után

Kérdés: Kell-e százalékos eho-t fizetni a munkaviszony megszűnése miatt szabadságmegváltás címen kifizetett összeg után? A munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát "rendes felmondással" szüntette meg.
Részlet a válaszából: […] ...olyan, járulékalapot képező (nem önálló tevékenységből származó, adóelőleg számításánál figyelembe veendő) jövedelem, amely biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján (munkaviszony) fizetendő ki.Ebből következően utána nem százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Szabadságmegváltás

Kérdés: Melyek a szabadságmegváltás szabályai a munkaviszony megszűnésekor? Egy hónapos munkaviszony után jár-e az egy hónapra jutó szabadságmegváltás a kilépő dolgozónak? Meddig van állományban a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...hogy 2003. január 1-jétől kezdődően a munkaviszony megszűnésekor kifizetett szabadságmegváltásból nem kell 3 százalék egészségbiztosítási egyéni járulékot vonni, a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot azonban az éves felső határ figyelembevételével ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó-alapot képező jövedelem, így a végkielégítés után is a 18 százalékos nyugdíjjárulékot, 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint az egyéni járulékokat is meg kell fizetni, a tárgyhónapot követő hónap 12-ig. Jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.
1
2