40 százalékos egészségkárosodott nő ellátásai

Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?
Részlet a válaszából: […] ...volna. Abban az esetben, ha 2011. december31-éig a járadék iránti igényét nem terjesztette elő a lakóhelye szerintiilletékes nyugdíj-biztosítási igazgatóságon, akkor 2012-ben egészségi állapotaalapján rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Közalkalmazott felmentési ideje

Kérdés: Mi lesz a felmentési idő végdátuma annak az 1951-ben született közalkalmazottnak az esetében, aki 1984 óta dolgozik egy intézménynél, megváltozott családi körülményei miatt 2009. május 14-től kérte a munkavégzés alóli felmentését, de korábban már elkezdte intézni az öregségi nyugdíját? Megszakad-e a felmentési idő a nyugdíj megállapításának napjával? Jogosult-e a munkavállaló végkielégítésre annak ellenére, hogy ő kérte a felmentését? Munkaviszonyban töltött időnek számít-e a felmentési idő, és jár-e szabadság a tartamára?
Részlet a válaszából: […] ...a 60. életévét betöltöttférfinak állapítható meg, aki rendelkezik legalább 40 év szolgálati idővel, ésnem áll a Tbj-tv. szerinti biztosítással járó jogviszonyban. Csökkentettösszegű előrehozott öregségi nyugdíjra pedig az jogosult, aki legalább 37...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 13.

Felmondási védelem alatt álló munkavállaló

Kérdés: Felmondhat-e jogszerűen a munkáltató ez év októberében annak a munkavállalójának, aki 2009. augusztus 3-án tölti be a 60. életévét? Különösen indokolt esetnek minősül-e a munkakör, a mögöttes feladat megszűnése? Amennyiben nem lehet felmondani, a munkáltatónak kell-e kezdeményeznie a nyugdíjazást? Milyen lehetőségek vannak arra az esetre, ha a korhatár elérésekor a biztosított nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? A munkavállaló egy cégcsoport egyik vállalkozásában dolgozik. Köteles-e másik munkahelyet felajánlani a munkáltató, és ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...betöltötte, feltéve hogy legalább 38 év szolgálatiidőt szerzett, és a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontjaszerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.(E rendelkezés az 1997. december 31-ét követő és 2009.január 1-jét megelőző időpont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] ...(2)bekezdés e) pontja értelmében a közalkalmazott részére távolléti díj jár aszabadság időtartamára.Táppénzre az jogosult, aki a biztosításának fennállása alatt(közalkalmazotti jogviszonyának), vagy annak megszűnését követő első, másodikvagy harmadik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Hogyan mehet előrehozott öregségi nyugdíjba 2008 májusában egy 1951-ben született, határozatlan időre kinevezett közalkalmazott felső vezető nő? Jogosult lesz-e a 8 hónap felmentési időre és jubileumi jutalomra abban az esetben, ha ő kezdeményezi a nyugállományba vonulást? Jár-e részére felmentési idő és végkielégítés, ha felmentik munkaköréből? Milyen juttatások illetik meg akkor, ha a munkahely átszervezéssel, jogutóddal szűnik meg, és a vezető nem fogadja el a felajánlott lehetőségeket? Megszüntetheti-e a munkáltató felmentési idő és végkielégítés nélkül a munkaviszonyt akkor, ha a dolgozó előrehozott nyugdíj megállapítását kéri, és a folyósítást szünetelteti?
Részlet a válaszából: […] ...aza férfi, aki a 60. életévét betöltötte, feltéve, hogy legalább 38 év szolgálatiidőt szerzett, és a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonybannem áll.A Kjt. 30. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezésértelmében a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Nyugdíjazás prémiumévek igénybevételével

Kérdés: Mikor mehet leghamarabb nyugdíjba a prémiumévek igénybevételével egy 1954 februárjában született nő, aki 1972 óta közalkalmazottként dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult az a nő, aki 57. életévét betöltötte, feltéve hogy legalább38 év szolgálati időt szerzett, és a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járójogviszonyban nem áll.A rendelkezések figyelembevételével a kérdéses esetbenérintett közalkalmazott nő 57...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében

Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
Részlet a válaszából: […] A rendes felmondásra vonatkozó előírásokat az Mt. 89. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a határozatlan idejűmunkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondássalmegszüntetheti, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.