Ekho szerinti adózás jogosulatlan választása

Kérdés: Milyen következményekkel jár a kifizetőre nézve, ha elfogadja egy tevékenységi feltételeknek megfelelő magánszemélyek az ekho szerinti adózás választásáról szóló nyilatkozatát, de az érintett munkaviszonya 2018. január 31-én megszűnt, és nem áll semmilyen biztosítási jogviszonyban? A?megbízási díj összege 500 ezer forint.
Részlet a válaszából: […] Az Ekho-tv. meglehetősen kevés felelősséget hárít a kifizetőre az egyszerűsített közteherviselési nyilatkozat elfogadása tekintetében, különösen abban az esetben, ha a jogviszony és a tevékenységi kör megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek.Az Ekho-tv. 5. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Eho felső határának csökkentése

Kérdés: Figyelembe veheti az osztalék után fizetendő 450 ezer forintos eho-felsőhatárnál csökkentő tényezőként a magánszemély a megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemélyt terhelő éves 450 ezer forintos összeghatárt a biztosított által megfizetett 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék és 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az Ekho-tv. alapján a 15 vagy 11,1 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Ápolási díjban részesülő személy bérleti díja

Kérdés: Befolyásolja az ápolási díj folyósítását, ha az anyósa ápolását végző hozzátartozó kiadja albérletbe az üresen álló lakását? Van valamilyen bejelentési és adófizetési kötelezettség a bérleti díj után?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást is köteles fizetni a teljes jövedelem után. Ez a kötelezettsége mindaddig fennáll, amíg az adóévben a magánszemély biztosítási jogviszonyában megfizetett 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék, a kiegészítő tevékenységet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem

Kérdés: Milyen feltételek esetén alkalmazható az ingatlan-bérbeadásból származó bevételre az Szja-tv. szerinti 78 százalékos szabály annak a biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélynek az esetében, akinek 2011-ben ingatlan-bérbeadásból 5 millió forint, osztalékból 1 millió forint jövedelme keletkezett, a biztosítási jogviszonyából eredően levont egészségbiztosítási járulék összege 200 ezer forint? Az ingatlant cégnek adta bérbe. Volt-e valamilyen változás 2012-ben?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem és a (3)–(4)bekezdés szerinti adóalap-növelő összeg. Ha a jövedelem után a magánszemélykötelezett a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulásmegfizetésére (kivéve ha azt költségként számolja el, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Rokkantsági nyugdíj

Kérdés: Beszámítható-e a rokkantnyugdíjassá nyilvánítás előtti öt hónap táppénz, ha a nyugdíjas személy munkát szeretne vállalni? A munkavállaló tudomása szerint négy hónapig 70 százalékos lehet a kereset, csak azután lesz jogosult a rokkantnyugdíjra.
Részlet a válaszából: […] ...az igénylő hosszabb ideig, jelen esetben öthónapig, táppénzben részesült, és a rokkantsági nyugdíj megállapítását úgykéri, hogy a biztosítással járó jogviszonyát nem akarja megszüntetni.Rokkantsági nyugdíj csak abban az esetben állapítható meg,pontosabban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...értéke 7 665 000 forint. A járulékfizetési felső határig a biztosítottáltal fizetendő nyugdíjjárulék mértéke kizárólag a társadalombiztosításinyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 10 százalék,magán-nyugdíjpénztári tag esetében 2 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Árfolyamnyereség ehója

Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...-450 000 forint – eléréséig. Tudni kell, hogy a 450 ezer forintosehofizetési felső határba beleszámít az érintett személy biztosításijogviszonyában megfizetett 4 százalék természetbeni és 2 százalék pénzbeli egészségbiztosításijárulék, az Ekho-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy rokkantsági nyugdíjban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...az Ekho-tv. szerintiazon ekhoalapot is, amely után a magánszemély 15 százalékos ekhót fizet.Olvasói észrevétel(megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 168. számában – 2010.02.23.)Észrevétel: A 2010. január 12-én megjelent 165. számukban a rokkantsági nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 12.

Rokkantsági nyugdíjas megbízási díja

Kérdés: Beleszámít-e egy megbízási szerződéssel foglalkoztatott rokkantnyugdíjas kereseti korlátjába a havi 15 000 forint összegű megbízási díj, amelyből kizárólag személyijövedelemadó-előleget vonnak le?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély 15 százalékos ekhót fizet.A megbízási szerződésnél az adóelőleg megállapításánálfigyelembe vehető összeget kell a biztosítási kötelezettség megállapításánálfigyelembe venni. Ha az így megállapított jövedelem eléri a minimálbér 30százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...–, az érintett személy egyéni vállalkozóként is"főfoglalkozásúnak" számít, ami annyit jelent, hogy az általa fizetendőtársadalombiztosítási járulék alapját az Szja-tv. 16. §-ának (4) bekezdéseszerinti vállalkozói kivét összege képezi, de havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 11.
1
2