Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítése alól a keresőképtelensége időtartamára. Ezzel összefüggésben a Tbj-tv. 8. §-ának c) pontja kimondja, hogy szünetel a biztosítás a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve ha a munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontjai szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében biztosított a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje

Kérdés:

Teljes szolgálati időt fog szerezni az az egyéni vállalkozó, aki 2013. január 1-jétől a kis­adózó vállalkozások tételes adóját választja, és kis­adózóként a hivatalos jövedelme csak 81 300 forint lesz?

Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése értelmében, ha a biztosítottnak a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), valamint g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve az Mt. értelmében teljes munkaidőben, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére – kivéve ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Munkaviszony megszüntetése terhesség esetén

Kérdés: Mikor célszerű megszüntetni annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, akit alkalmi munkavállalói kiskönyvvel, majd 2010. április 28-tól teljes munkaidőben foglalkoztat egy egyéni vállalkozó, és terhessége miatt 2010. december 1-jétől táppénzes állományba fog kerülni? A munkáltató nem kívánja állományban tartani a dolgozót, aki úgy nyilatkozott, hogy a gyermek után járó ellátások igénybevétele után már nem akar visszamenni dolgozni, de szeretnének úgy eljárni, hogy az édesanya jogosult legyen a szüléshez kapcsolódó ellátásokra.
Részlet a válaszából: […] ...főfeltételeire.Terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságidőtartamára járó ellátás.Jogosult rá az a szülő nő, aki a biztosításának tartamaalatt, vagy a biztosításának megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, ésrendelkezik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 7.

Osztrák állampolgárságú nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e taj-t igényelnie, illetve be kell-e jelenteni, és kell-e valamilyen járulékot fizetni az után az osztrák nyugdíjas személy után, aki vezető tisztségviselőként munkát vállal Magyarországon, de a magyarországi tartózkodása a 183 napot nem haladja meg, és nem rendelkezik állandó lakóhellyel sem? A munkavállaló Ausztriában egyéni vállalkozóként is biztosított, amiről igazolást is tud bemutatni, és a kettős adózást kizáró illetőségigazolással is rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy uniós állampolgárról van szó,társadalombiztosítási hovatartozását a közösségi koordinációs szabályokalkalmazásával kell megállapítani. Erre jelenleg még az 1408/71/EGK rendelet ésa végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendelet előírásai érvényesek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...is, amely – többek között – ajúlius 10-éig kilépő dolgozó esetében példán keresztül mutatja be a helyeseljárást."A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjrajogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Többes jogviszonyú társas vállalkozó

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy amennyiben egy társas vállalkozó több társas vállalkozásban ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor az egyik helyen legalább a minimálbér, de a másik helyen már csak a ténylegesen elért jövedelem után fizeti meg a járulékot? Az egyéni vállalkozás esetében a Tbj-tv.-ben megtalálhatók az erre vonatkozó mentesítő szakaszok [31. § (5) bekezdése], a társas vállalkozóra azonban csak a 36 órát meghaladó munkaviszony vagy a nappali tagozatos közép- vagy felső tagozatos oktatásban való részvételre vonatkoznak.
Részlet a válaszából: […] ...oktatásiintézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, a 27. § rendelkezéseit azzalaz eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulékalapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. A heti 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...(TGYÁS) azoknak a szülőnőknek jár, akik a gyermekük születését megelőző két esztendőben legalább 180napon keresztül az egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak minősültek. Egészségbiztosítás szempontjából biztosítottnak tekinthetőkmindazok,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködése alapján.Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségeAz egyéni vállalkozó járulékfizetésre kötelezett vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
1
2