Tevékenység szüneteltetésének vége – bejelentés elmulasztása

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki a webes ügysegéden elmulasztotta bejelenteni a tevékenysége szüneteltetésének a végét, és munkát végzett, illetve számlát is bocsátott ki, amelynek ellenértéke még a szüneteltetés ideje alatt befolyt? Milyen bejelentési kötelezettségek keletkeznek ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...belül egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesített vállalkozási jogviszonynak) tekintendő, amely esetében a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget a kifizetőnek kell elbírálni, illetve az esetleges társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Tevékenységét szüneteltető átalányadózó egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mikor képezi a járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját az a szünetelésig kiszámlázott bevétel, amely csak a szünetelés alatt kerül pénzügyi rendezésre annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki 2022. szeptember 1-jétől folytatja a tevékenységét, az átalányadózás szerinti közteherfizetést választotta, és 2022. november 1-jétől be kívánja jelenteni a szüneteltetést?
Részlet a válaszából: […] ...szüneteltetés tartama alatt az egyéni vállalkozó biztosítása szünetel, vállalkozóként járulékfizetési kötelezettség nem terheli, ugyanakkor – mivel nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra – magánszemélyként egészségügyi szolgáltatási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszony mellett dönt, biztosítottá válik, és a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelme után meg kell fizetnie a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is. A biztosítottnak társas vállalkozóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak 2012-től a mezőgazdasági őstermelőkre?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az a magánszemély tekinthető, akicsaládi gazdálkodó vagy a gazdálkodó család tagja.2012. január 1-jétől megszűnt a társadalombiztosításijárulék, ehelyett a mezőgazdasági őstermelő is 27 százalékos mértékű szociálishozzájárulási adó fizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzes időszaka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a járulékokat a táppénzes időszak alatt is annak az átalányadózó fodrász egyéni vállalkozónak, akinek a havi bevétele 400 000 forint, jövedelmét 80 százalékos költséghányaddal számolja ki, járulékait 94 000 forint után fizeti, és 2011 májusában közlekedési balesetet szenvedett, amely miatt 2011. május 10-től táppénzben részesül? Az egyéni vállalkozónak van egy alkalmazottja, aki napi 8 órában dolgozik, így a havi 400 000 forintos bevétele a táppénzes időszak alatt is meglesz. Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat május hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 29. § (1)bekezdésének b) pontja alapján a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó a27 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot az átalánybanmegállapított jövedelem, de havi átlagban legalább az e törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Ingatlan bérbeadása

Kérdés: Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolnia egy magánszemélynek, aki 2008. május 1-jétől bérbe szeretné adni a tulajdonában lévő ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...származó,egymillió forintot meghaladó jövedelem esetében a teljes összeg után.E kötelezettsége mindaddig fennáll, míg az adóévben abiztosítási jogviszonyában a foglalkoztató által megfizetett 5 százalék mértékűegészségbiztosítási, illetve a 4350 forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 6.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] ...átalányadózó esetén azátalányadó alapját képező jövedelem. A Tbj-tv. 10. § (1) bekezdése értelmébenaz egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségét a vállalkozói igazolvány(engedély) átvétele napjától annak visszaadása, visszavonása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Evaalany egyéni vállalkozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Érvényesítheti-e a járulékkedvezményt az evás egyéni vállalkozó, és ha igen, hogyan? Mit jelent az ő esetében a tényleges jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...az eva alapjával, így a járulékkedvezmény igénybevételéneklehetősége meglehetősen csekély.Olvasói észrevétel(megjelent a Társadalombiztosítási levelek 94. számában – 2006. 11.28.)A Társadalombiztosítási Levelek október 3-án megjelent 90. számának 1547....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködése alapján.Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettségeAz egyéni vállalkozó járulékfizetésre kötelezett vállalkozói igazolvány (engedély) átvétele napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó ösztöndíja

Kérdés: Az egyéni vállalkozót milyen járulékfizetés terheli, ha közben munkát végezve a főiskolától ösztöndíjban részesül, és a főiskola megállapodás alapján fizeti utána a nyugdíj-biztosítási és nyugdíjjárulékot? Milyen járulékfizetés terheli, ha "másodállású" egyéni vállalkozónak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...áll. Jogszabályi tiltás hiányában ösztöndíj fizetésének joga az említetteken kívül bárkit megillethet (mecénás). A társadalombiztosítási kötelezettségek szempontjából bármely esetben azt kell vizsgálni, hogy az ösztöndíjban részesülő és az azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.