Versenytilalmi megállapodás egyszerűsített foglalkoztatottakkal

Kérdés: Köthet versenytilalmi megállapodást a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalóival? A munkáltató speciális tevékenysége indokolttá teszi a megállapodást minden dolgozó esetében, akivel a cég kapcsolatba kerül. Milyen közterheket kell megfizetni az ilyen címen kifizetett juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...1000 forint. A hivatkozott jogszabályhely (3) bekezdése értelmében a közteher megfizetésével nem terhelia) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék (2012. január 1-jétől szociális hozzájárulási adó), szakképzési hozzájárulás, egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...személyi jövedelemadót megfizetnie. Ez esetben a magánszemély illetősége közömbös.A díjazottak és az egyesület között nem jön létre biztosítási kötelezettséget megalapozó jogviszony, ezért esetükben járulékfizetési kötelezettség nem merülhet fel. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Szabadalom értékesítése

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terhel egy magánszemély tulajdonost, aki szellemi terméket (szabadalom) értékesít egy vállalkozásnak? Adhat-e, és ha igen, milyen formában a cég megbízást a szabadalom továbbfejlesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...összegével kell növelni (Szja-tv. 47. §).Adóalap-kiegészítésként a Tbj-tv. szerinti, a társadalombiztosítási járulékáltalános mértékével megállapított összeget (27 százalék), illetve biztosításikötelezettség hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 20.

Ügyvédi iroda tagjának önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíja

Kérdés: Fizethet-e az ügyvédi iroda a tagja részére önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tagdíjat adó- és járulékmentesen, ha a tag nem áll munkaviszonyban, és a foglalkoztatási hozzájárulás nem éri el a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdés z) pontja alapján a közérdekű kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályok szerint csökkentheti az adóalapját.Társadalombiztosítási szempontból nem képezi járulék alapját az Szja-tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönös biztosítópénztár intézményét, mely a napjainkra nagy számban létrejött pénztárszervezeteknek köszönhetően a társadalombiztosítás reformja részének is tekinthető. A szervezeti forma jogszabályi kereteit elsősorban az Öpt. tartalmazza, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...két adóévben kizárólag a választott módon állapíthatják meg az ügyvédi irodától származó osztalék utáni adót. A társadalombiztosítási szabályok az osztalékot alapesetben mentesítik a járulékfizetés alól, a kivételt az az eset jelenti, amikor a tag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.