13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Foglalkozási megbetegedés – Covid-19
Kérdés: Valóban jogosult lesz 100 százalékos táppénzre egy betéti társaság társas vállalkozónak minősülő tagja, aki háziorvosként munkavégzése során elkapta a Covid-19 fertőzést, és keresőképtelen állományba került? Hogyan, milyen nyomtatványon kell megigényelnie a magasabb összegű táppénzt a foglalkozási megbetegedés miatt?
2. cikk / 13 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
3. cikk / 13 Balesetitáppénz-jogosultság
Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
4. cikk / 13 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
5. cikk / 13 Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló betegszabadsága
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a betegszabadságot egy állattartó telepen készenléti jellegű munkakörben, éjjeliőrként napi 10 órában foglalkoztatott, 1956-ban született munkavállaló esetében, ha fizetett ünnepre esik, és a beosztás szerint ezen a napon dolgozna? Hány nap betegszabadság illeti meg, ha egész évben ennél a munkáltatónál áll munkaviszonyban? Hogyan kell kiszámolni a dolgozónak járó szabadság mértékét? 30 x 8 óra = 240 óra/10 óra = 24 nap, vagy 30 x 10 óra jár neki?
6. cikk / 13 Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása
Kérdés:
Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanulószerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai tanulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?
7. cikk / 13 Jogosultság baleseti táppénzre
Kérdés: Helyes-e a kifizetőhelyi ügyintéző tájékoztatása, amely szerint nem jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2006-ban üzemi balesetet szenvedett, amelynek következtében jelenleg is baleseti járadékban részesül, és ugyanazon üzemi baleset következtében 2011. január 6-tól keresőképtelen, amelynek időtartama előreláthatólag hosszadalmas lesz? A munkavállaló 2010. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén.
8. cikk / 13 Táppénz időtartama
Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre az a munkavállaló, akinek határozott idejű munkaviszonya 2009. április 1-jétől 2010. december 31-ig tart, baleseti táppénzt kapott 2009. április 2-től április 17-ig, betegszabadságon volt 2009. július 1-jétől július 15-ig, majd táppénzben részesült 2009. július 16-tól 2009. augusztus 7-ig, ismét betegszabadságon volt 2010. január 11-től január 31-ig, táppénzt kapott 2010. február 1-jétől február 10-ig, 2010. február 24-től március 12-ig ismét táppénzben részesült, majd március 29-től április 2-ig kórházban volt, és április 3-tól jelenleg is keresőképtelen beteg?
9. cikk / 13 Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Valóban nem jogosult-e semmilyen egészségbiztosítási ellátásra az a saját jogú nyugdíjas munkavállaló, aki 2009. október 5-től munkaviszonyban áll, és 2010. augusztus 24-én munkába menet a gyalogátkelőhelyen elütötte egy autó, ami miatt azóta is keresőképtelen? A foglalkoztató tájékoztatása szerint kizárólag a 15 nap betegszabadságra jogosult, tekintettel arra, hogy a keresetéből nem vonnak pénzbeli egészségbiztosítási járulékot.
10. cikk / 13 Keresőképtelenség igazolásának megtagadása
Kérdés: Kihez fordulhat a munkáltató, illetve milyen szankció alkalmazása lehetséges az alábbi esetben? Egy közalkalmazott 2008. február 18-tól táppénzes állományba került, keresőképtelenségének igazolását a 2008. február 18-tól március 9-ig terjedő időtartamra leadta, mely szerint tovább keresőképtelen. Az igazolás alapján 15 nap betegszabadság kifizetésre került részére, valamint, mivel március 8-tól táppénzre jogosult, igazolását a foglalkoztatói igazolással az Egészségbiztosítási Pénztár felé továbbította a cég. A munkavállaló ezután a munkáltató többszöri megkeresése ellenére sem adott le több orvosi igazolást.