Keresőképtelenség fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a 2020. október 21-től tartó keresőképtelenség idejére az a munkavállaló, aki 2020. április 1-jétől 2020. június 28-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt bezárt az üzlet, ahol 2017. október 2. óta folyamatosan dolgozik? Helyesen járt el a munkáltató, amikor elutasította a munkavállaló táppénzigényét, amelyet a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, 2020. május 6-tól május 22-ig tartó keresőképtelenségre tekintettel nyújtott be?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló ugyan 2017. október 2-ától biztosított, de a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt szünetelt a biztosítása. Az Eb-tv. 43. §-ában foglaltak alapján táppénzre az jogosult, aki a biztosításának fennállása alatt válik keresőképtelenné, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Ellátások fizetés nélküli szabadság után

Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ki a biztosított. A Tbj-tv. 5. §-ában foglaltak értelmében biztosított – többek között – a munkaviszonyban álló személy. A biztosítás – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – az alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn (Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] ...(munkavállalónak) ezen összeg után a besorolási bérével együtt minden egyéni járulékot – természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, munkaerő-piaci járulék – fizetnie kell. Ebből következik, hogy a pénzbeli ellátások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a betegszabadságot egy állattartó telepen készenléti jellegű munkakörben, éjjeliőrként napi 10 órában foglalkoztatott, 1956-ban született munkavállaló esetében, ha fizetett ünnepre esik, és a beosztás szerint ezen a napon dolgozna? Hány nap betegszabadság illeti meg, ha egész évben ennél a munkáltatónál áll munkaviszonyban? Hogyan kell kiszámolni a dolgozónak járó szabadság mértékét? 30 x 8 óra = 240 óra/10 óra = 24 nap, vagy 30 x 10 óra jár neki?
Részlet a válaszából: […] ...A betegszabadság a betegség miatti keresőképtelenség tartamára illeti meg a munkavállalót, de nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 14.

GYED alapjának kiszámítása

Kérdés: Helyesen számolták-e ki a GYED napi alapját az alábbi esetben? Egy 2000-től folyamatos munkaviszonnyal rendelkező biztosított 2008. július 30-án gyermeket szült. 2008. január 1-jétől 21-ig dolgozott, január 22-től február 8-ig betegszabadságon volt, február 9-től július 29-ig táppénzben, július 30-tól 2009. január 13-ig terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, 2009. január 14-től pedig GYED-en van. A GYED napi összegét a 2008. évi tényleges jövedelme alapján számították ki, azaz a 2008. január 21-ig kapott munkabérből és a betegszabadság összegéből, így az ellátás napi összege jóval kevesebb, mint a táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély napi összege volt.
Részlet a válaszából: […] ...arról szeretnénk tájékoztatni, hogy azegészségbiztosítási pénzellátások – a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély,a gyermekgondozási díj – összegének megállapításánál jövedelemként azt azösszeget kell figyelembe venni, amely után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Munkáltatói teendők szülés esetén

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségei vannak annak a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező kft.-nek, amelynek egyik munkavállalója várandós?
Részlet a válaszából: […] ...a levélíró nem közölte, hogy a dolgozó mennyi biztosítási idővel rendelkezik, ezért a jogosultságra vonatkozóan nem tudunk tájékoztatást adni.Az Mt. a szülő nő részére 24 hét szülési szabadságot biztosít. A dolgozó a szülési szabadságot igénybe veheti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Táppénzjogosultság felülbírálata

Kérdés: Kezdeményezheti-e a munkáltató a táppénzben részesülő dolgozója keresőképtelenségének felülvizsgálatát?
Részlet a válaszából: […] ...elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult.A munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát az egészségbiztosítási pénztárnál lehet kezdeményezni, írásbeli kérelem benyújtásával.A többszörösen módosított 102/1995. (VIII. 25.) Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.