Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú bt.-tag

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy most alakuló betéti társaság beltagjának az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel, ha rokkantsági ellátásban részesül, és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat? Hogyan változik a helyzet, ha semmilyen módon nem vesz részt a bt. működésében, az ügyvezetést a nyugdíjas kültag látja el?
Részlet a válaszából: […] ...el. Munkaviszony esetén biztosított, és a munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót.A megbízási jogviszony választása esetén a Tbj-tv. 4...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Milyen jogviszonyban érdemes munkát végeznie egy kft. rokkantsági ellátásban részesülő tulajdonosának, aki a kft. mellett egyéni vállalkozó, illetve egy betéti társaság beltagja is, és ezekben a vállalkozásokban kisadózóként fizeti meg a tételes adót? Működtetheti egyidejűleg a három vállalkozást úgy, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultságát ne veszélyeztesse?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásában nem főállásúnak tekintendő, és havi 25 ezer forint tételes adó fizetésére kötelezett. Ez utóbbi nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget, tehát az ehhez kapcsolódó ellátási alap 0 forint, míg a főállás havi 81 300 forintos ellátási (és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Korengedményes nyugdíjban részesülő beltag

Kérdés: Lehet-e egy betéti társaság beltagja egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy, aki más munkáltatótól ment nyugdíjba, illetve keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben, és a társaságban a tényleges munkát a kültag végzi?
Részlet a válaszából: […] ...– illetve az ezzel járó üzletvezetői státusz – nemkeletkeztet társas vállalkozói jogviszonyt, és – jövedelem híján – egyébbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt sem.2012-től azonban mindez jelentősen megváltozik. Egyrészt a Tbj-tv. 4. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Betéti társaság beltagjának és kültagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterhek fizetésére kötelezett egy betéti társaság beltagja, akinek heti 40 órás bejelentett munkaviszonya van a betéti társaságon kívül, valamint hogyan alakul ugyanezen betéti társaság kültagja utáni fizetési kötelezettség, aki főállású egyéni vállalkozó, és a minimálbér után fizeti a járulékait?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó kültag után atársaságban ténylegesen elért (felvett, elszámolt) járulékalapot képezőjövedelem után keletkezik a társadalombiztosítási és az egyéni – nyugdíj- ésegészségbiztosítási – járulékfizetési kötelezettség. Ezen túlmenően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

GYES-en lévő beltag járulékai

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimumjárulékokat egy 2005-ben alakult betéti társaság beltagja után, aki az alakuláskor GYES-en volt, és azóta is folyamatosan részesül az ellátásban?
Részlet a válaszából: […] ...és nem megbízásosjogviszonyban teszi.Amennyiben ez utóbbi megoldást választják – tehát társasvállalkozóként működnek közre –, biztosítási (és járulékfizetési)kötelezettségük a személyes közreműködési kötelezettség tartama alatt áll fenn.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 21.

Betéti társaság beltagjának munkaviszonya

Kérdés: Létesíthet-e munkaviszonyt a betéti társaság önálló üzletvezetésre jogosult egyedüli beltagja?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszonyt. Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét azzal indokolta, hogy a betéti társaság társadalombiztosítási jogszabályban előírt járulékfizetési és -bevallási kötelezettségével összefüggő ügyekben a Legfelsőbb Bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Jogi személy beltag járulékai

Kérdés: Egy, két kft. által 2002. december 23-án alapított betéti társaság beltagja – jogi személy lévén – az üzletvezetést a saját szervezeti képviseletére jogosult személy útján látja el, aki az egyik alapító kft.-nek is a tagja, a kültag szervezeti képviselője egy kft.-nek az ügyvezetője. A bt.-t 2003. január 9-én jegyezte be a cégbíróság, azonban mindeddig semmilyen tevékenységet nem folytatott. Kell-e a bt.-nél valamilyen járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a járulékfizetési kötelezettség a járulékalapot képező jövedelem kifizetéséhez igazodik, illetőleg előfordul, hogy maga a biztosítási kötelezettség is ennek függvénye (pl. megbízási jogviszony). Feltételezhetően a betéti társaság napjainkig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.