Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] ...adót meg kell fizetnie.A biztosított (nem nyugdíjas), tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel. A biztosítás szünetelésének kezdő és befejező időpontját be kell jelenteni a NAV-hoz a 'T1041 jelű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Hiányzó szolgálati idő igazolása

Kérdés: Hogyan tud igazolást kérni a hiányzó szolgálati idejéről egy 1954. június 16-án született férfi, aki 2017. december 15-től öregségi nyugdíjra válik jogosulttá, és igénybe is kívánja venni az ellátást, de a nyugdíjintézet igazolása szerint az 1995-ös, 1996-os, valamint az 1997-es év hiányzik a nyilvántartásból, így 3 évvel kevesebb időt fogadtak el, mint a ténylegesen biztosítási jog-viszonyban töltött idő? Az érintett személy ezekben az időszakokban kettő olyan cégnél állt alkalmazásban, amelyek időközben már megszűntek, így tőlük nem tud igazolást kérni.
Részlet a válaszából: […] ...szolgálati idő elismerésére főszabály szerint a társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő adatok alapján van lehetőség. Amennyiben egy munkaviszony vagy más jogviszony időtartama a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szerepel, ezáltal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére az előbbiek szerint a negyed­évben maga köteles. A kérdésben szereplő személy társadalombiztosítási kötelezettségének elbírálásához szükséges releváns adatokat – pl. a jogviszonyt, amelynek keretében a munkát végzi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...így nem tekinthetők letelepedett vagy bevándorolt jogállásúnak, illetve menekültként elismertnek sem, ennek következtében társadalombiztosítási szempontból külföldi illetőségűnek minősülnek [Tbj-tv. 4. § j) és u) pontjai]. Azonban annak ellenére, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Külföldi munkavállalók foglalkoztatása munkaerő-kölcsönzés keretében

Kérdés: Helyesen jár el az a magyar vállalkozás, amelyik a román ügyfeleinél végzett munkára évek óta egy román munkaerő-kölcsönző cégtől bérel román állampolgárságú munkavállalókat, ha az Mt.-ben a kölcsönzés ideiglenességére megállapított 5 évet az új törvény hatálybalépésétől számítja, tekintettel arra, hogy a régi Mt. nem tartalmazott ilyen szabályozást? Alkalmazni kell ebben az esetben a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontját, illetve az 56/A. § (4) bekezdésének rendelkezéseit? A román munkavállalók két évet meghaladóan dolgoznak a magyar vállalkozásnak, de csak Románia területén. Kit terhel ebben az esetben a bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...30-ig tarthat. Minden más esetben a kikölcsönzés tartama a kikölcsönzés első napjától számított 5 évet nem haladhatja meg.A társadalombiztosítással kapcsolatban felvetett probléma megoldása érdekében az uniós koordinációs rendelet (883/2004/EK rendelet) 11. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

GYES-en lévő munkavállaló másodállása

Kérdés: Vállalhat másodállást egy jelenleg GYES-en lévő, napi 6 órás munkaviszonyban dolgozó személy úgy, hogy ez ne veszélyeztesse az ellátását? A munka egy amerikai cég újsághirdetésének szerkesztése lenne. Hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget ebben az esetben a másodállás után?
Részlet a válaszából: […] ...eltérő, különös szabályok vonatkoznak. A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás javára biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző foglalkoztatott részére kifizetett jövedelem után alapesetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 25.

Külföldi foglalkoztató részére végzett ügynöki tevékenység közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak az ügynöki tevékenységet végző magyar állampolgárságú munkavállalónak, aki egy angol tulajdonban lévő MLM rendszerű cégnek végez munkát, és a jutalékát utalva, közvetlenül a foglalkoztató cégtől kapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi vállalkozás. A magyar jogszabályok szerintbejegyzésre nem kötelezett külföldi vállalkozás, amely Magyarország területénbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében foglalkoztatmunkavállalót, a társadalombiztosítási kötelezettségét a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...is – után haviátlagban legalább 125 ezer forint – részmunkaidő esetén ezen összeg arányosrésze – után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot [Tbj-tv. 20. §(2) bekezdés]. A foglalkoztatott ugyanezen összeg után köteles megfizetni azegyéni járulékot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

"Napszámosok" foglalkoztatása

Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztatásra munkaviszonyban – mely esetben nem nélkülözhető az írásbeli szerződés – kerül sor. Ebben az esetben fennáll a biztosítási kötelezettség, és a munkaadó a Tbj-tv. 4. § a) pontjában meghatározott foglalkoztatónak minősül.Ez mindenekelőtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Német állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Társadalombiztosítás szempontjából milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak az után a német állampolgár személy után, aki Magyarországon heti 4 órában szeretne dolgozni, és Németországban teljes körű biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...nem tér ki a munkáltató személyére, pedig ennek alapvető jelentősége van/lehet a külföldi állampolgár utáni társadalombiztosítási kötelezettségek elbírálásánál. A munkáltatók személyének eltérése okán két eset lehetséges, az egyik, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
1
2