Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...hatóság kiadta az A1 jelű igazolást, akkor annak érvényességi ideje alatt – legfeljebb 24 hónapig – az Egyesült Királyság társadalombiztosítási joghatósága alatt állt, és Magyarországon utána járulék-, szociálishozzájárulásiadó-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...havi távolléti díjának megfelelő összegben maximalizálja. Tekintve, hogy ezáltal olyan jövedelem kerül kifizetésre, amelyet nem a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében elvégzett munkáért kap az érintett személy, hanem az őt ért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...kölcsönös biztosítópénztár intézményét, mely a napjainkra nagy számban létrejött pénztárszervezeteknek köszönhetően a társadalombiztosítás reformja részének is tekinthető. A szervezeti forma jogszabályi kereteit elsősorban az Öpt. tartalmazza, amely a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Étkezési utalvány

Kérdés: Ha étkezési utalványt ad a cég, milyen kötelezettségek terhelik az adóhatóság felé? Mi a módja az étkezési utalvány bevezetésének? Ha az adómentes összeghatárt meghaladó értéken felül juttatunk étkezési utalványt, a 44 százalékos személyi jövedelemadón kívül milyen kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti – járulékalapot képező jövedelemnek számít, és amennyiben biztosított kapja, a foglalkoztatójának 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot kell utána fizetnie. Kedvező szabály, hogy a biztosítottnak a részére nyújtott természetbeni juttatás után a 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 26.