Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...hatóság kiadta az A1 jelű igazolást, akkor annak érvényességi ideje alatt – legfeljebb 24 hónapig – az Egyesült Királyság társadalombiztosítási joghatósága alatt állt, és Magyarországon utána járulék-, szociálishozzájárulásiadó-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés után?
Részlet a válaszából: […] ...teljes terjedelmében közlünk:"2015/62. Adózási kérdés munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítés társadalombiztosítási és adójogi minősítéseA munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben bíróság által megítélt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...már csak vagyoni jog átadására kerülhet sor (pl. újrakiadásnál). A személyes munkavégzéssel járó alkotás megalapozhatja a társadalombiztosítási jogviszonyt, a szerző biztosítottá válhat, míg a vagyoni jog átadásáért járó díjról ugyanez nem mondható el, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Külföldi állampolgár magyarországi jogállása

Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
Részlet a válaszából: […] ...azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére az előbbiek szerint a negyed­évben maga köteles. A kérdésben szereplő személy társadalombiztosítási kötelezettségének elbírálásához szükséges releváns adatokat – pl. a jogviszonyt, amelynek keretében a munkát végzi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Angol állampolgár megbízási jogviszonya

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha a cég felkér egy angol állampolgárt egynapos előadásra egy konferencián? Milyen bejelentési kötelezettség keletkezik ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...A járulékfizetési kötelezettség attól függ, hogy a külföldi illetőségű előadó rendelkezik-e Angliában vagy más uniós tagállamban biztosítással, és az ennek igazolásául szolgáló A1 jelű nyomtatványt be tudja-e mutatni. Amennyiben igen, Magyarországon sem biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Közterhek több tagállamban végzett munka esetén

Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén elő­adásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély tehát egyidejűleg két tagállami foglalkoztatószámára, több tagállamban végez munkát. Ebből következően biztosítási ésjárulékfizetési kötelezettségét a közösségi koordinációs szabályokfigyelembevételével kell meghatározni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 31.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...követően az 1408/71/EGKrendeletet kell alkalmazni, mely a munkavállalók Közösségen belülifoglalkoztatása esetén irányadó társadalombiztosítási szabályokat tartalmazza.A közösségi rendelet értelmében a járulék fizetése akkor is csak egy helyentörténik, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...is – után haviátlagban legalább 125 ezer forint – részmunkaidő esetén ezen összeg arányosrésze – után kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot [Tbj-tv. 20. §(2) bekezdés]. A foglalkoztatott ugyanezen összeg után köteles megfizetni azegyéni járulékot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...75, – a c) pontban meghatározott helyett 83, – a d) pontban meghatározott helyett 91 százalék akkor, ha az egyéni vállalkozó a társadalombiztosításellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatásokfedezetéről szóló törvény szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Hogyan alakul a szülési szabadságot érintő, valamint a GYED-re és a GYES-re vonatkozó jogosultsága, illetve a járulékfizetési kötelezettsége annak a főállású egyéni vállalkozónak, aki ingatlan-bérbeadással foglalkozik, év végén nyereséges, bevallásában osztalékadót is fizet, 2005. évben szülési szabadságon van, majd igénybe szeretné venni a GYED-et és a GYES-t is? A bérbeadással jelenleg megbízási szerződés alapján egyik családtagja foglalkozik. 2006. február 15-i bevallásában a képződött nyereséget 16 százalékkal és 35 százalékkal le kell majd adózni, mert egyéni vállalkozói kivétje nincsen.
Részlet a válaszából: […] ...is kezdjük a járulékfizetéssel. Az egyéni vállalkozóa minimálbér alapulvételével nem köteles társadalombiztosítási járulékot,nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amelynektartama alatt táppénzben, baleseti táppénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.
1
2