Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló betegszabadsága

Kérdés: Jogosult lehet betegszabadságra a kötelező szakmai gyakorlat idején hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló?
Részlet a válaszából: […] ...hosszabb munkaidőkeret alkalmazásának, pihenőnapok összevonásának, próbaidő kikötésének tilalmai, legalább napi 12 órás pihenőidő biztosítása).2013. december 31-ig a hallgatói munkaszerződések alapján díjazásban részesülő hallgató a Tbj-tv. alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Távolléti díj számítása

Kérdés: Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen – átmeneti időszakra érvényes – szabályozási anomália megoldására próbál magyarázatot és útmutatást adni a Társadalombiztosítási Levelek 225. számában a 3865. kérdésre adott válasz.A 2013. január 1-jétől hatályos szabályok szerint a távolléti díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Szakközép-iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés:

Milyen kötelezettségei vannak annak a kft.-nek, amely 2011. szeptember közepétől tanuló­­­szerződéssel foglalkoztat egy szakközép-iskolai ta­nulmányokat folytató villanyszerelő tanulót?

Részlet a válaszából: […] ...a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére – kivéve ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...43. § (1) bekezdés]. Atáppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőzőnaptári évben elért, egészségbiztosításijárulék-alapját képező jövedelemnaptári napi átlaga alapján kell megállapítani [Eb-tv. 48. § (2) bekezdés]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.