Külföldi kiküldetés

Kérdés:

Mire kell figyelnie a munkáltatónak a külföldi kiküldetés során, milyen kötelezettségek terhelik, illetve milyen korlátjai vannak?

Részlet a válaszából: […] ...az EGT valamelyik államába vagy Svájcba küldi ki a munkavállalóját, a dolgozó maximum 24 hónapig a kiküldő ország társadalombiztosítási rendszerének hatálya alatt marad. A kiküldött részére a magyar társadalombiztosítási jogviszonyt a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása

Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...nem korlátozott a külföldi foglalkoztatás, és a személyi jövedelemadó szabályozása is egyértelmű.Komoly problémát jelenthet viszont a biztosítási kötelezettség, ami – véleményünk szerint – megvétózza az egyszerűsített foglalkoztatott munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt?- végzett tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóan rendelkezni kell az A1/E101 dokumentumokkal, amennyiben a kiküldött munkavállaló után Ausztriában társadalombiztosítási kötelezettség nem merül fel, vagy az A1 igazolás kiállítására vonatkozó kérelmet és egyéb dokumentumokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Közalkalmazott fizetési fokozata

Kérdés: Figyelembe vehető a bedolgozói, szövetkezeti tagsági jogviszony, illetve a romániai munkaviszony a közalkalmazotti jogviszony fizetési fokozatának megállapításánál? Hogyan kell figyelembe venni a munkaviszonyokat, és melyik fizetési fokozatba sorolható be a közalkalmazott, ha a betöltendő munkaköréhez szükséges egyetemi végzettséget 2012. június 15-én szerezte meg, és 2000. szeptember 18-tól 2002. augusztus 31-ig a Nemzeti Múzeumban, 2004. május 10-től 2004. június 2-ig, illetve 2008. július 7-től 2013. május 31-ig pedig több kft.-ben dolgozott munkaviszony keretében? Áthelyezés esetén átvihető-e az időarányosan járó, ki nem vett szabadság, vagy minden esetben ki kell fizetni a megváltást?
Részlet a válaszából: […] ...a szövetkezet és tag között létrejött munkamegállapodás, illetve jogszabály által előírt munkavégzés időtartamát a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati idő megállapítása, valamint a munkaviszony jellegű jogviszony alapján járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Iskolaszövetkezet tagjainak jogállása

Kérdés: Jogosultak-e adójóváírásra a munkaszerződéssel foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tagok? Órára vagy napra kell számítani azoknak a tagoknak a szabadságát, akik hetente 2 napon dolgoznak napi két órát? Helyesen jár-e el a szövetkezet, ha a diákok után csak személyi jövedelemadót és rehabilitációs hozzájárulást fizet? Munkaszerződés esetén meg kell-e fizetni a munkaerő-piaci járulékot, illetve 2009-re a munkaadói és a munkavállalói járulékot is? Miért nem foglalkoztathatók vállalkozási szerződéssel a szövetkezet tagjai?
Részlet a válaszából: […] ...szabadsága idejére is napi 2 órának megfelelő díjazás illetimeg. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagjára abiztosítás nem terjed ki [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés b) pontja], ennekkövetkeztében utána járulékfizetési kötelezettség sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Munkaadói és munkavállalói járulék

Kérdés: Hogyan változott a munkaadói és a munkavállalói járulék fizetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka.2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállaló járulékot atársadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k)pontjában és 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása

Kérdés: Van-e valamilyen eltérés a részmunkaidős és a teljes munkaidős foglalkoztatás között? Valóban jogosultak-e a munkáltatók kedvezményre a részmunkaidős foglalkoztatás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...és nem utolsósorbanbiztosítottá válik, tehát érvényes marad a taj-a, és jogosult lesz valamennyitermészetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra.A részmunkaidős munkavállalókat ugyanazok a jogok illetikmeg, és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése 2003. január 1-jétől a következő új, utolsó mondattal egészült ki: "A foglalkoztatott nem fizet egészségbiztosítási járulékot a jubileumi jutalom, a végkielégítés, az újrakezdési támogatás, a titoktartási (hallgatási díj),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.