Egyéni járulékok elmaradt munkabérből

Kérdés: Kell egyéni járulékot vonni, és ha igen, akkor milyen mértékben, abban az esetben, ha egy felszámolás alatt lévő cég a volt dolgozók számára 2017. évi elmaradt munkabéreket fizet ki? A dolgozók között nyugdíjas munkavállalók is vannak.
Részlet a válaszából: […] ...elvként rögzíti, hogy a járulékokat havonta a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint – a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett (kiosztott) járulékalapot képező jövedelem után is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Munkabérek bevallása alacsonyabb összegű kifizetés esetén

Kérdés: Bevallhatja a dolgozók munkabérének teljes összegét az a munkáltató, amely egy nagyobb összegű követelése megérkezéséig ténylegesen csak a bér 50 százalékát tudja kifizetni? Amennyiben ez nem megoldható, milyen következményekkel jár a dolgozók társadalombiztosítási ellátásaira, ha csak a ténylegesen kifizetett összeget vallják be?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani, és a biztosítottat terhelő járulékot levonni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Rokkantsági nyugdíjas munkavállaló jogállása

Kérdés: 2007. április 1-jétől nyugdíjasnak minősül-e az a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, aki nyugdíja szünetelése mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? Nyugdíjalapnak számít-e a munkaviszonyban elért keresete, amennyiben újra kéri a nyugdíja megállapítását, illetve kérheti-e a rokkantsági nyugdíj újbóli megállapítását? Amennyiben ugyanez a magánszemély egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, továbbra is kiegészítő tevékenységűnek minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...– figyelembevéve, hogy mellette rendelkezik heti 36 órát elérő foglalkoztatással – atényleges kivétje után 29 százalék társadalombiztosítási, 8,5 százalék nyugdíj-és 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulék terheli. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...ténylegesen hozzá is jutott volna.Első lépésként meg kell határozni a dolgozó 1999. évi egyéni járulékának (a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot is, hiszen ennek csak 2001. január 1-jétől nincs maximuma) felső határát, ami – teljes évre számolva – 365...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.