Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Partnertalálkozó

Kérdés: Milyen címen kell figyelembe venni egy kft. által a viszonteladói részére szervezett partnertalálkozón biztosított étel- és italfogyasztást, illetve a felmerült egyéb kiadásokat (bérleti díj, fellépő előadók díjazása)? A programok során a legjobb partnerek és képviselők ajándékként serlegeket, illetve okleveleket is kapnak. Reprezentációnak, üzleti ajándéknak, esetleg egyes meghatározott juttatásnak vagy csekély értékű ajándéknak számítanak ezek a juttatások? Dokumentálni kell a résztvevőket valamilyen módon? Milyen közterheket kell megfizetni a fentiekhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...helyiség bérleti díját, a programszervezés díját, szakmai program kiadásait, a hangosítás, a kép- és hangfelvétel díját, dekoráció biztosítását, a hoszteszszolgáltatás díját stb., mivel ezek a költségek a kifizető tevékenységével kapcsolatban felmerült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjra akkor szerezhet jogosultságot, ha a 62. életévét betöltötte,és legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik, továbbá biztosításijogviszonyban nem áll.Amennyiben a jogosult az előrehozott öregségi nyugdíjhelyett 62. életéve betöltésekor (vagy az után)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
Részlet a válaszából: […] ...az internetköltség átvállalása, számítógép ingyenes használatbaadása, illetve a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás, abaleset-biztosítás, a teljes és végleges munkaképtelenségre szólóbetegségbiztosítás díja. Ezek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 23.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg hatályos jogszabályok szerint az 1950-benszületett férfi társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a 62. életévebetöltésétől lesz jogosult, amennyiben abban az időpontban legalább húsz évszolgálati idővel fog rendelkezni. (A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Kezdő egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
Részlet a válaszából: […] ...75, – a c) pontban meghatározott helyett 83, – a d) pontban meghatározott helyett 91 százalék akkor, ha az egyéni vállalkozó a társadalombiztosításellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatásokfedezetéről szóló törvény szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Személyi jövedelemadózás 2005. évi változásai

Kérdés: 2005. évben melyek a személyi jövedelemadót érintő legfontosabb változások?
Részlet a válaszából: […] ...összesen 100 ezerforintos keretig vehető igénybe a tandíj, a felnőttképzés és sulinetkedvezmény, a közcélú adományok kedvezménye, a biztosítások kedvezménye, aszellemi tevékenység kedvezménye és a mezőgazdasági őstermelő könyvelőidíjkedvezménye. A 100 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...4. §-ának k) pontja értelmében járulékalapot képez, tehát a foglalkoztatónak meg kell utána fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot.Ezen túlmenően a szabadságmegváltás összegéből a foglalkoztatónak – természetesen figyelembe véve a Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Felhasználási szerződés alapján kifizetett jövedelem

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a szerzői jogvédelem alapján kifizetett jövedelemre?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott védelemben részesülnek.A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).2003. január 1-jétől hatályos társadalombiztosítási rendelkezések a szellemi alkotások teljes körére kiterjesztik a szerzői jogi védelem alá tartozó tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Választási lehetőség GYED és GYES között

Kérdés: A keresőképtelen biztosított 60 százalékos mértékű táppénzben részesül, mivel nem rendelkezik két év folyamatos biztosítási idővel. Szülése esetén a terhességi-gyermekágyi segély mértéke 70 százalék. Milyen mértékű a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően igényelhető gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozási segélyt kell igénybe vennie?
Részlet a válaszából: […] A terhességi-gyermekágyi segély mértéke valóban 70 százalék, annak ellenére, hogy a biztosított csak 60 százalékos mértékű táppénzre volt jogosult. A gyermekgondozási díj is a naptári napi átlagkereset 70 százaléka. A gyermekgondozási díjnak van havi felső határösszege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.