Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] ...saját társaságban az ügyvezetést, ami alapján a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja értelmében társas vállalkozónak minősül.Ez nyugdíjbiztosítási szempontból azt jelenti, hogy mivel kisadózóként nem terjed ki rá a biztosítás, e jogviszonyában nem szerzett szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
Részlet a válaszából: […] ...forint) a 19,5 százalékával lehet csökkenteni.Ami a kereseti korlátot illeti, a rokkantsági ellátásban részesülő személynek az egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelme három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Kft.-ügyvezető jogállása

Kérdés: Mi a járulékok alapja egy többszemélyes kft. egyik tagjának az esetében, aki a társasági szerződés szerint a cég egyik ügyvezetője is, de a tényleges vezetői tevékenységet a társa végzi, aki önállóan képviselheti a céget? Dolgozhat heti 20 órás munkaviszonyban a tag a saját cégénél ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...– feltételezve hogy az ügyvezetésért díjazásban nem részesül – a nyugdíjjárulékot havonta legalább a minimálbér, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot havonta legalább a minimálbér másfélszerese után köteles megfizetni [Tbj-tv. 27. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 29.

Korengedményes nyugdíjba vonult kft.-tag

Kérdés: Létesíthet-e újra jogviszonyt a társaságával az az 50 százalékos tulajdonos ügyvezető, aki 2011-ben korengedményes nyugdíjba ment a cégétől, amelynek másik tulajdonosa a felesége? A nyugdíjazáskor aláírt egy kötelezettségvállalási nyilatkozatot arról, hogy a hozzátartozói jogviszony fennáll, de a többségi befolyás nem. Meg kell-e szüntetnie az ügyvezetői jogviszonyát, tekintettel arra, hogy 2012. január 1-jétől biztosítottá vált?
Részlet a válaszából: […] ...2011. december 31-énhatályos 1. §-ának (2) bekezdése előírásait figyelembe véve a korengedményesnyugdíjba vonult tag nem létesíthet biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyt az említett kft.-nél. Ez a 2012-től hatályos változásokat (korhatárelőtti ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Kft. ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket egy kft. többségi tulajdonosa? Melyik jogszabályokat kell használni a jogviszony elbírálása során?
Részlet a válaszából: […] ...így rendelkezik.Munkaviszony esetén az érintett után a járulékokat azáltalános szabályok szerint kell megfizetni, míg megbízás esetén a biztosításikötelezettségét a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló dolgozókravonatkozó [Tbj-tv. 5. § (1) g)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Ápolási díjban részesülő ügyvezető jogállása

Kérdés: Be kell-e jelenteni a 07T1041-es nyomtatványon egy kft. tagját, aki a társaság ügyvezetője, tevékenységéért jövedelmet nem vesz fel, és a polgármesteri hivataltól ápolási díjban részesül? Meg kell-e fizetni utána a minimum-járulékalap szerinti járulékokat, illetve elveszítheti-e az ápolási díjat a tagi jogviszonya miatt?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az Mt. szabályait kell alkalmazni. Az első kérdéssel kapcsolatos válasz ezért az, hogy nem. A07T1041 típusú nyomtatvány ugyanis a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosadatok – pl. annak keletkezése és megszűnése – bejelentésére szolgál,esetünkben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Nyugdíjas ügyvezető jogállása

Kérdés: Egy kft. 50+30+10+10 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjai közül a 30 százalékos tulajdonos, kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő nyugdíjas tag látja el az ügyvezetői teendőket. Jogszerű-e, ha a társaság a nyugdíjas ügyvezetőnek a személyes közreműködése alapján kifizetett jövedelem után 5 százalék baleseti járulékot számol el? Megbízási szerződésben kell-e rögzíteni a vezetői tisztség ellátását, vagy elegendő a taggyűlési határozat? A társasági szerződés mellékszolgáltatást nem állapít meg.
Részlet a válaszából: […] ...munkabérnek vagy megbízási díjnak kell tekinteni,de semmi esetre sem tagi jövedelemnek.Munkaviszony esetén feltétel nélkül kiterjed rá abiztosítás, munkabére után 29 százalék tb-járulékot kell fizetni, le kell rónia havi 1950 forintos tételes eho-t, viszont megilleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Várandós ügyvezető jogállása

Kérdés: Kell-e a kft.-ben új ügyvezetőt választani abban az esetben, ha a jelenlegi ügyvezető – aki a kft. tagja – gyermeket vár? Mi történik abban az esetben, ha az érintett már GYED-ben részesül, és még mindig ő az ügyvezető? A kft.-ben személyes közreműködés csak a hivatalos iratok aláírására és banki ügyintézésre terjed ki. A kft.-ből tagi jövedelmet nem vett ki.
Részlet a válaszából: […] ...GYED-ben részesül, egyben ügyvezetői teendőket is ellásson. Tehát eszempontból nincs tennivaló.A társadalombiztosítási ellátások folyósítását akkor nemfenyegeti veszély, ha az érintett jövedelemben nem részesül.Jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Kft.-tagok társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy kft.-ben 3 fő tulajdonos van, tulajdonuk egyenlő arányú. Az ügyvezető, aki munkát végez a kft.-ben, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként megfizeti a járulékot. A másik két tagnak nincs munkaviszonya, és a kft.-ben sem dolgoznak. Keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség utánuk abban az esetben, ha nem végeznek munkát a társaságban? Ha nincs ilyen kötelezettség, és egy későbbi időpontban munkát végeznek, akkor ezt kell-e a társasági szerződésben rögzíteni? Az ügyvezetőn kívül a két tag végezhet-e munkát munkaviszony keretében?
Részlet a válaszából: […] ...Munkaviszony esetén az ügyvezető munkabére után az általános szabályoknak megfelelően kell megfizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 3450...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.