Keresés eredménye | Társadalombiztosítási Levelek

13 cikk rendezése:

1. cikk / 13 Átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi lesz a járulékalapja annak az átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki 2023. szeptember 30-ig főállású volt, bevételt nem realizált, így a garantált bérminimum alapján teljesítette a járulékfizetést, október 1-jétől munkaviszonyban áll, és a IV. negyedévben 10 millió forint vállalkozói bevételt szerez, amiből 6 millió forint a jövedelem?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

2. cikk / 13 Keresőképtelen átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Miként alakul annak a biztosítások közvetítésével foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki 2023. július 6-tól keresőképtelen, de jelenleg is érkezik bevétele? A vállalkozó jövedelme ezzel a bevétellel érte el az adómentes részt.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

3. cikk / 13 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

4. cikk / 13 CSED-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha 2023 májusától CSED-et igényel, de a folyósítás alatt korábbi tevékenységéből származó bevételt realizál? Érinti ez a CSED-jogosultságát? A CSED idejével arányosan csökken az adómentes bevétel összege? Van mód arra, hogy a tevékenység folyamatosságát alkalmazott révén fenntartsa?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

5. cikk / 13 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés:

Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 11.

6. cikk / 13 Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

7. cikk / 13 Főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a garantált bérminimum vagy a tényleges adóalap figyelembevételével kell megállapítania a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapját annak a főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozónak, aki év közben nem vesz ki jövedelmet a vállalkozásból? A vállalkozó fordítói, valamint tolmácsolási tevékenységet végez, és alkalmanként nyelvvizsgára felkészítés céljából vállal tanítványokat is. A kibocsátott számlák összege havonta változik, a munkák megoszlása miatt előfordulhatnak olyan hónapok is, amikor egyáltalán nem bocsát ki számlát.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

8. cikk / 13 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az adott hónapban nem rendelkezik bevétellel?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

9. cikk / 13 Átalányadózó egyéni vállalkozó táppénzes időszaka

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a járulékokat a táppénzes időszak alatt is annak az átalányadózó fodrász egyéni vállalkozónak, akinek a havi bevétele 400 000 forint, jövedelmét 80 százalékos költséghányaddal számolja ki, járulékait 94 000 forint után fizeti, és 2011 májusában közlekedési balesetet szenvedett, amely miatt 2011. május 10-től táppénzben részesül? Az egyéni vállalkozónak van egy alkalmazottja, aki napi 8 órában dolgozik, így a havi 400 000 forintos bevétele a táppénzes időszak alatt is meglesz. Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat május hónapban?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

10. cikk / 13 Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.