Táppénzjogosultság időtartama

Kérdés: Mennyi időre lesz jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. július 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, szeptember 11-én reggel az otthonában balesetet szenvedett, amelynek következtében eltört a bokája, 14 nap kórházi ápolásban részesült, és jelenleg is keresőképtelen? A gyógyulás valószínűleg több hónapot vesz igénybe. Mi lesz az ellátás alapja ebben az esetben? A dolgozó korábbi 10 éves munkaviszonya 2017. szeptember 30-án szűnt meg, mert 2017. október 1-jétől ápolási díjat igényelt, melyben 2019. június 10-ig részesült.
Részlet a válaszából: […] ...a megszakítás így jóval több, mint 30 nap. A dolgozó tehát csak 72 nap folyamatos biztosításban töltött idővel rendelkezik, ezért a betegszabadság lejártát követően 72 napig jogosult táppénzre.A dolgozó a további keresőképtelenség időtartamára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Folyamatos biztosítási idő

Kérdés: Folyamatos a biztosítási ideje annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya a táppénz folyósításának tartama alatt szűnt meg, de betegsége miatt csak 5 hét múlva tudott újabb jogviszony létesíteni, viszont emellett rendelkezik egy kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozással is?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadságot követő egy év lejárta utáni napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Pályakezdő irányadó időszaka és számítási időszaka

Kérdés: Mi az irányadó időszak és a számítási időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. június 30-án fejezte be iskolai tanulmányait, 2015. szeptember 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2015. október 30-ától táppénzes állományban van, miután az időarányosan járó betegszabadságát már kimerítette?
Részlet a válaszából: […] Irányadó időszak alatt értjük az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időtartamot. Az irányadó időszak kezdőnapja nem lehet korábbi az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló táppénze

Kérdés: Milyen adatokat kell bekérnie a másik munkáltatótól annak a kifizetőhelyet üzemeltető foglalkoztatónak, amelynek 2012. október 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2013. április 1-jétől rendelkezik egy másik napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is, és a dolgozó 2015. április 19-től jelenleg is keresőképtelen? A dolgozó a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult, mert a betegszabadságát már kimerítette.
Részlet a válaszából: […] 2015. január 1-jétől megváltoztak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámítására vonatkozó szabályok. A pénzbeli ellátások összegének kiszámításánál jövedelem alatt – többek között – az adóelőleg megállapításához az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] ...igazoló orvosi igazolással együtt. Felhívjuk a figyelmet arra a fontos szabályra, hogy abiztosítottnak a másik munkáltatójától is jár a betegszabadság. Tehát táppénzreabban a jogviszonyában is a betegszabadság lejártát követő naptól jogosult.Mindez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...amelyután a biztosított a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésérekötelezett.Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra valójogosultság lejártát követő naptól, az igazolt keresőképtelenség időtartamárajár, legfeljebb azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

GYED alapjának megállapítása

Kérdés: A több mint tíz éve munkaviszonyban álló dolgozó 2004. március 3-tól – veszélyeztetett terhességgel – keresőképtelen beteg volt. 2004. március 3-tól 21-ig betegszabadságon volt, március 22-től október 3-ig táppénzben részesült, 2004. október 4-én szült. Táppénzének összege a 2003. évi egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme alapulvételével került megállapításra az alábbiak szerint: Rendszeres jövedelem: 1 503 211 forint. Nem rendszeres jövedelem: 247 573 forint. Osztószámcsökkentő napja nem volt. A táppénz alapját képező naptári napi átlag: 4796,66 forint, a táppénz napi összege: 3357,66 forint. A szülés napjától a terhességi-gyermekágyi segélyt is napi 3357,66 forint összegben folyósítjuk. Terhességi-gyermekágyi segélyre 2005. március 20-ig jogosult, 2005. március 21-től pedig gyermekgondozási díjat igényelt. Milyen összeg lesz a gyermekgondozási díj alapja? A dolgozó részére 2004. március 21-ig kifizetett rendszeres jövedelem 344 119 forint, a nem rendszeres jövedelem pedig 102 000 forint volt.
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási díj összegének megállapításához azirányadó időszak a 2004. január 1-jétől 2005. március 20-ig terjedő időtartam.A biztosítottnak nincs ezen időtartamon belül 180 naptári napi jövedelme, ezérta gyermekgondozási díj összegét a jogosultsága kezdő napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Passzív táppénz irányadó időszaka

Kérdés: A dolgozó biztosítása 2002. 3. 5-én kezdődött. Szerződése 2002. 11. 30-án lejárt. 2002. 11. 27.-2002. 12. 4-ig keresőképtelen. Mikortól jogosult táppénzre, és milyen irányadó időszak alapján kell megállapítani annak összegét?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől jogosult táppénzre. A keresőképtelenség első napjától a biztosítási jogviszony megszűnéséig – munkaviszony esetén – betegszabadságra jogosult. Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén már a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Táppénz a munkaviszony megszűnése után

Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
Részlet a válaszából: […] ...be, így, ha a biztosított egyéb feltételeknek is megfelel, táppénzre jogosult lesz. Fenti esetben a keresőképtelenség első napjára, a betegszabadságra vonatkozó szabályok alapján jár a távolléti díj 80 százaléka. A munkaviszony megszűnését követően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.