31 cikk rendezése:
21. cikk / 31 Baleseti táppénz több munkáltató esetén
Kérdés: Milyen ellátások illetik meg azt a több munkahellyel rendelkező biztosítottat, akinek munkába menet a buszra történő felszálláskor kifordult a bokája, e naptól keresőképtelen beteg, és baleseti táppénzt igényel? Egyik munkáltatójánál teljes munkaidőben foglalkoztatják, a másik foglalkoztatónál heti 20 órában dolgozik. Ez utóbbi foglalkoztatónál 4 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
22. cikk / 31 Többes jogviszonyú vállalkozó táppénze
Kérdés: Egy tíz éve egyéni vállalkozóként működő biztosított 2005. április 11-én egy kft.-nél napi 4 órás munkaviszonyt létesített. Mint egyéni vállalkozó, járulékot a minimálbér alapulvételével fizet. A kft. az egészségbiztosítási járulékot a havi munkabére (jövedelme) után vonja le. A dolgozó 2005. május 23-tól jelenleg is keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Hogyan kell a biztosított táppénzjogosultságát elbírálni?
23. cikk / 31 Táppénz alapjának megállapítása
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha egy 2004. márciusig gyermekgondozási segélyben részesült, 2004. március 22-én újra munkába állt dolgozó 2004. augusztusban kezdődött betegsége okán – 180 napi jövedelem hiányában – a táppénz alapjául az előző ellátás, a gyermekgondozási díj alapját veszi?
24. cikk / 31 Tört havi bér kiszámítása
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának tört havi bérét? A tényleges keresetet kell-e figyelembe venni, vagy a szerződésben szereplő összeg naptári napokkal számított töredékét?
25. cikk / 31 GYED alapjának megállapítása
Kérdés: A több mint tíz éve munkaviszonyban álló dolgozó 2004. március 3-tól – veszélyeztetett terhességgel – keresőképtelen beteg volt. 2004. március 3-tól 21-ig betegszabadságon volt, március 22-től október 3-ig táppénzben részesült, 2004. október 4-én szült. Táppénzének összege a 2003. évi egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme alapulvételével került megállapításra az alábbiak szerint: Rendszeres jövedelem: 1 503 211 forint. Nem rendszeres jövedelem: 247 573 forint. Osztószámcsökkentő napja nem volt. A táppénz alapját képező naptári napi átlag: 4796,66 forint, a táppénz napi összege: 3357,66 forint. A szülés napjától a terhességi-gyermekágyi segélyt is napi 3357,66 forint összegben folyósítjuk. Terhességi-gyermekágyi segélyre 2005. március 20-ig jogosult, 2005. március 21-től pedig gyermekgondozási díjat igényelt. Milyen összeg lesz a gyermekgondozási díj alapja? A dolgozó részére 2004. március 21-ig kifizetett rendszeres jövedelem 344 119 forint, a nem rendszeres jövedelem pedig 102 000 forint volt.
26. cikk / 31 Táppénz irányadó időszaka és időtartama
Kérdés: Mennyi ideig jogosult táppénzre, és a táppénz összegének megállapításához mi az irányadó időszak annak a 2004. április 5-étől munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2004. április 20-ától jelenleg is keresőképtelen beteg. Korábbi jogviszonyai: - 1998. március 24-től 2003. január 26-ig és - 2003. március 4-től 2004. február 9-ig tartott. - 2003. január 28-tól 2003. március 3-ig, majd - 2004. február 11-től 2004. április 4-ig munkanélküli volt.
27. cikk / 31 Táppénz alapjának megállapítása
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a táppénz alapját képező naptári napi jövedelmet a következő esetben? A biztosított keresőképtelen beteg 2004. április 5-től (betegszabadságát már kimerítette). 2003. január 1-jétől december 31-ig a munkabére 600 000 forint volt. A 2003. évben végzett munkája alapján 2003. december 15-én 120 000 forint jutalmat fizettek ki részére. Osztószámcsökkentő napok száma: 15 (táppénz: 2003. október 1-jétől október 15-ig).
28. cikk / 31 Étkezési hozzájárulás figyelembevétele táppénzalapként
Kérdés: Kell-e a dolgozónak egészségbiztosítási járulékot fizetnie az étkezési hozzájárulás címén kifizetett összeg után, ha a naptári hónap teljes tartama alatt keresőképtelen beteg volt és táppénzben részesült? A cég minden alkalmazottjának – munkaszerződésben rögzítettek alapján – adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást fizet. A társaság belső szabályzata értelmében az adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást a betegszabadság, illetve a táppénzes időre is fizetik. Tekintettel arra, hogy az étkezési hozzájárulás után az egészségbiztosítási járulékot a dolgozó megfizette, ezért a táppénz összegének kiszámításánál a havi 6000 forintot rendszeres jövedelemként vettük figyelembe. A munkáltatónál tartott ellenőrzés ezt kifogásolta. Az egészségbiztosításijárulék-fizetés ellenére táppénz alapjaként miért nem vehető figyelembe ez az összeg?
29. cikk / 31 Táppénz irányadó időszaka
Kérdés: A dolgozó ugyanazon vállalatnál szakmunkástanuló volt 2002. június 30-ig, 2 évig havi 5000 forint ösztöndíjat kapott. Július 1-jétől teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló. Mi az irányadó időszak a 2002. november hónapban 10 napig tartó betegsége esetén?
30. cikk / 31 Passzív táppénz irányadó időszaka
Kérdés: A dolgozó biztosítása 2002. 3. 5-én kezdődött. Szerződése 2002. 11. 30-án lejárt. 2002. 11. 27.-2002. 12. 4-ig keresőképtelen. Mikortól jogosult táppénzre, és milyen irányadó időszak alapján kell megállapítani annak összegét?
