Balesetitáppénz-jogosultság

Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
Részlet a válaszából: […] ...át jár azzal, hogy a baleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. A baleseti táppénzre való jogosultságnál a betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.A baleseti táppénz összege azonos az Eb-tv. 55. §-ának (7)-(8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Táppénzjogosultság időtartama

Kérdés: Mennyi időre lesz jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. július 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, szeptember 11-én reggel az otthonában balesetet szenvedett, amelynek következtében eltört a bokája, 14 nap kórházi ápolásban részesült, és jelenleg is keresőképtelen? A gyógyulás valószínűleg több hónapot vesz igénybe. Mi lesz az ellátás alapja ebben az esetben? A dolgozó korábbi 10 éves munkaviszonya 2017. szeptember 30-án szűnt meg, mert 2017. október 1-jétől ápolási díjat igényelt, melyben 2019. június 10-ig részesült.
Részlet a válaszából: […] ...a megszakítás így jóval több, mint 30 nap. A dolgozó tehát csak 72 nap folyamatos biztosításban töltött idővel rendelkezik, ezért a betegszabadság lejártát követően 72 napig jogosult táppénzre.A dolgozó a további keresőképtelenség időtartamára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Pályakezdő irányadó időszaka és számítási időszaka

Kérdés: Mi az irányadó időszak és a számítási időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. június 30-án fejezte be iskolai tanulmányait, 2015. szeptember 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2015. október 30-ától táppénzes állományban van, miután az időarányosan járó betegszabadságát már kimerítette?
Részlet a válaszából: […] Irányadó időszak alatt értjük az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időtartamot. Az irányadó időszak kezdőnapja nem lehet korábbi az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló táppénze

Kérdés: Milyen adatokat kell bekérnie a másik munkáltatótól annak a kifizetőhelyet üzemeltető foglalkoztatónak, amelynek 2012. október 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2013. április 1-jétől rendelkezik egy másik napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is, és a dolgozó 2015. április 19-től jelenleg is keresőképtelen? A dolgozó a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult, mert a betegszabadságát már kimerítette.
Részlet a válaszából: […] 2015. január 1-jétől megváltoztak az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámítására vonatkozó szabályok. A pénzbeli ellátások összegének kiszámításánál jövedelem alatt – többek között – az adóelőleg megállapításához az állami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Táppénz alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 1998. április 15-től dolgozik jelenlegi munkahelyén, saját betegsége miatt 2013. július 23-tól táppénzre jogosult, amelynek kiszámításához az irányadó időszak a 2012. január 1-jétől 2013. július 22-ig, a számítási időszak pedig a 2012. január 1-jétől december 31-ig terjedő időtartam? A dolgozó 2012. évi jövedelme összesen 1 091 393 forint volt az alábbiak szerint:
besorolási illetmény: 818 026 Ft
távolléti díj ünnepre: 25 397 Ft
betegszabadságra járó távolléti díj: 45 514 Ft
bankszámla-költségtérítés: 45 802 Ft
kompenzáció: 157 200 Ft
Az OEP honlapjáról kinyomtatott 2013/5. tájékoztatóban leírtak szerint "Tényleges jövedelem: az a jövedelem, amely után a biztosítottnak pénzbeli egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége áll fenn."
A munkáltató 2012-ben valamennyi jövedelemből levonta a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, táppénzalapként azonban nem vette figyelembe sem a bankszámla-költségtérítés, sem a kompenzáció összegét. Helyesen történt a tájékoztatóban leírtaknak ellentmondó számítás?
Részlet a válaszából: […] A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékét a 299/2011. Korm. rendelet tartalmazza. Feltételezzük, hogy a kompenzáció annak a béremelésnek az összege, melyet a dolgozó kapott. A biztosítottnak (munkavállalónak) ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 10.

Munkaidő csökkentésének hatásai

Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?
Részlet a válaszából: […] ...számukraegyértelműen azzal is jár, hogy vállalkozásukban legalább a minimálbéralapulvételével meg kell fizetniük a járulékokat.A betegszabadság kiadásának tekintetében az Mt. 137. § (7)bekezdése nyújt eligazítást. E szerint a heti kettőnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Táppénz elszámolására jogosult kifizetőhely

Kérdés: Melyik kifizetőhely kötelezett a táppénz kifizetésére az alábbi esetben? Egy cég 2006. szeptember 27-én munkaszerződést kötött egy munkavállalóval, amely szerint a dolgozó munkaviszonya 2006. október 2-án (hétfőn) kezdődik. Előző munkahelyén a munkaviszonya 2006. szeptember 30-án (szombaton) szűnt meg, aznap délután közúti baleset érte, melyben súlyosan megsérült, kórházba került. A baleset nem minősül üzemi balesetnek. A keresőképtelenség ellenére a dolgozó gyógyulása után az új munkahely számít a munkájára, az új munkaviszony létrejött, az előző munkáltatója minden iratát megküldte. A dolgozó 2006. október 1-jétől jogosult táppénzre. Elszámolhatja-e részére október 2-ától a betegszabadságot, majd utána a táppénzt az új munkáltató, vagy ezt csak régi munkáltatója teheti passzív jogon?
Részlet a válaszából: […] A biztosított táppénzre korábbi munkaviszonya alapjánjogosult, amennyiben működik társadalombiztosítási kifizetőhely amunkáltatónál, a táppénzfolyósítás a kifizetőhely feladata. Táppénzre az a személy jogosult, aki a biztosítás fennállásaalatt, vagy annak megszűnését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...amelyután a biztosított a 4 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésérekötelezett.Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra valójogosultság lejártát követő naptól, az igazolt keresőképtelenség időtartamárajár, legfeljebb azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 18.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] ...hogy abaleseti táppénz folyósítása legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.A baleseti táppénzre való jogosultság megállapításánál abetegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, így a balesetitáppénz a keresőképtelenség első napjától jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Baleseti táppénz több munkáltató esetén

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg azt a több munkahellyel rendelkező biztosítottat, akinek munkába menet a buszra történő felszálláskor kifordult a bokája, e naptól keresőképtelen beteg, és baleseti táppénzt igényel? Egyik munkáltatójánál teljes munkaidőben foglalkoztatják, a másik foglalkoztatónál heti 20 órában dolgozik. Ez utóbbi foglalkoztatónál 4 százalékos egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Részlet a válaszából: […] ...– táppénzre nem jogosult. Amennyiben e munkáltatónálmunkaviszonyban van foglalkoztatva a dolgozó, a keresőképtelensége időtartamárabetegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell. (A munkaviszonybanálló dolgozót keresőképtelensége esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.
1
2