9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 GYED megállapítása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
2. cikk / 9 GYÁP-jogosultság
Kérdés: Hány napra folyósítható az egyedülálló anya részére a gyermekápolási táppénz a 2009. szeptember 22-én született gyermekére tekintettel, ha az orvosi igazolás szerint a beteg gyermek ápolása miatti keresőképtelenség 2021. szeptember 14-től szeptember 24-ig tart? Az édesanya 2021. március 18-tól március 26-ig 5 napra már részesült gyermekápolási táppénzben.
3. cikk / 9 Méltányossági táppénz
Kérdés: Valóban folyósítható egy éven túl is a méltányosságból megállapított táppénzellátás? Milyen feltételekkel kaphatják a meghosszabbított ellátást az igénylők?
4. cikk / 9 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
5. cikk / 9 GYÁP otthoni munkavégzés esetén
Kérdés: Jogosult lesz gyermekápolási táppénzre az édesanya abban az esetben, ha 2020. március közepétől a veszélyhelyzet miatt otthonából dolgozik, és munkáltatója felé jelezte, hogy négyéves gyermeke betegsége miatt 2020. május 18-tól nem tudja ellátni a munkáját? A házi gyermekorvos a gyermek ápolására hivatkozással a keresőképtelenségét 2020. május 18-tól május 29-ig igazolta. Az igazolást a dolgozó postai úton eljuttatta a kifizetőhelyhez.
6. cikk / 9 Beteg gyermek családi pótléka
Kérdés: Egy hároméves gyermek magasabb összegű családi pótlékra jogosultságát 2006. július 31-én igazolta a szakorvos azzal, hogy a következő felülvizsgálat időpontja 2007. július 31-én esedékes. A szülő elmondása alapján 2007. július végén a felülvizsgálat megtörtént, a gyermeket gyógyultnak találták, a kifizetőhely kérésére beküldött igazoláson (formanyomtatványon) azonban a kiállítás dátumaként 2007. augusztus 26-a szerepel. Kifizethető-e a magasabb összegű családi pótlék augusztus hónapra is?
7. cikk / 9 Beteg gyermek után járó családi pótlék
Kérdés: Jogszerűen folyósíthatja-e egy kifizetőhely a magasabb összegű családi pótlékot egy dolgozó 1987. május 30-án született gyermeke után, aki 1990. december hónaptól tartósan beteg, erről 2004. december 21-éig folyamatos orvosi igazolással rendelkezik, 2005. május 30-án betöltötte a 18. életévét, de 2007. június 30-áig középfokú oktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, és 2005. október hónapban az OOSZI 50 százalékos munkaképesség-csökkenést állapított meg nála?
8. cikk / 9 Betegszabadság terhesség, szülés esetén
Kérdés: Miért nem jár betegszabadság a biztosított részére abban az esetben, ha terhesség vagy szülés miatt keresőképtelen? Veszélyeztetett terhesség esetén milyen szabályokat kell alkalmazni?
9. cikk / 9 Táppénz a munkaviszony megszűnése után
Kérdés: A munkavállaló kilépése napján megbetegedett. Jár-e neki betegszabadság, illetve táppénz? A táppénz folyósításához milyen adatot kell szolgáltatni?
