27 cikk rendezése:
1. cikk / 27 Szüléshez kapcsolódó ellátások két munkaviszony esetén
Kérdés: Elválasztható egymástól a szülési szabadság mint munkajogi fogalom és a CSED mint társadalombiztosítási ellátás annak a biztosítottnak az esetében, aki 2024. május közepére várja a 3. gyermekét, jelenleg két munkaviszonya van párhuzamosan, amelyek közül az "A" jogviszonya 2016. szeptember 12-e óta folyamatosan fennáll, így ott megvannak a jogosultsági feltételei a CSED-hez, a "B" jogviszonya azonban csak 2023. szeptember 1-jén kezdődött, így ebben a jogviszonyában nem lesz meg neki a szülés előtt szükséges 365 nap biztosításban töltött idő? A kismama a "B" munkaviszonyában lehet csak szülési szabadságon CSED folyósítása nélkül? Ha igen, az biztosításban töltött időnek minősül, így akár jogosultságot szerezhet a 169. naptól esetleg a GYED-re? Ha nem lehetséges szülési szabadságon lenni CSED nélkül, akkor mik a lehetőségei?
2. cikk / 27 Kedvezményszabály szolgálati jogviszony esetén
Kérdés: Érvényesíthető az ún. kedvezményszabály egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya esetében, aki a szülési szabadság időtartamára nem csecsemőgondozási díjban, hanem a Hszt. által szabályozott távolléti díjban részesült?
3. cikk / 27 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
4. cikk / 27 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
5. cikk / 27 Szülés GYES alatt
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre és CSED-re a második gyermeke után az a biztosított, aki jelenleg a munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelytől gyermekgondozási díjban részesül, amely áprilisban jár le, és a második gyermeke várhatóan júliusban születik? A munkavállaló tájékoztatása szerint az orvosa veszélyeztetett terhességi állományba fogja felvenni, ezért táppénzre válik jogosulttá, az első gyermek után pedig a GYED lejárta után igényelni kívánja a GYES-t.
6. cikk / 27 Ellátások második gyermek születése esetén
Kérdés: Jól értelmezi az Eb-tv. 42/C. §-át, és ez alapján valóban jogosult lesz mind a két ellátásra az az édesanya, aki 19 hónapos gyermekével 2014. július 26-ig GYED-en van, várandós a második gyermekével, ezért 2014. március 19-től TGYÁS-t kíván igényelni olyan módon, hogy a GYED időszakára kapott fizetés nélküli szabadságot egy nappal a TGYÁS kezdete előtt lemondja? A második gyermek születésének várható időpontja 2014. április 27. Az első gyermeket 2014. március 19-től bölcsődében helyezik el.
7. cikk / 27 Ellátások második szülés esetén
Kérdés: A munkavállaló 2010. március 1-jétől áll alkalmazásban jelenlegi munkahelyén, első gyermeke születésétől 2012. október 8-tól TGYÁS-ban, majd GYED-ben részesült, 2013. december 2-án visszament dolgozni, és egyidejűleg lemondott a GYED-ről, amelynek továbbfolyósítását kérte 2014. január 1-jétől, 2014. április 3-án pedig megszülte második gyermekét. Az első gyermek betegségére tekintettel az apa 2014. március 3-tól március 21-ig keresőképtelen volt. Az édesanya részére a GYED-et a korábban megállapított összegben folyósítja a kifizetőhely. Jár GYÁP az apának, illetve milyen ellátásokra jogosult az édesanya?
8. cikk / 27 GYED időtartama harmadik gyermek születése esetén
Kérdés: Mennyi ideig lesz jogosult GYED-re az a dolgozó, akinek a harmadik gyermeke 2010. június 2-án született, a szülési szabadságot 2010. május 11-től vette igénybe, ezért terhességi-gyermekágyi segélyben 2010. október 25-ig részesült, majd 2010. október 26-tól igényelte meg a GYED-et? A munkavállaló, aki 1996 januárjától biztosított, első gyermeke után 2006. február 11-től július 28-ig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd 2006. július 29-től 2007. november 30-ig GYED-ben, második gyermeke után 2007. december 1-jétől 2008. május 13-ig TGYÁS-ban, 2008. május 14-től 2009. november 22-ig GYED-ben részesült, 2009. november 23-tól 2010. április 12-ig betegszabadságon, majd táppénzen volt, ezután pedig 2010. április 13-tól 2010. május 10-ig fizetett szabadságot vett igénybe.
9. cikk / 27 Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz egyharmada
Kérdés:
Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.
10. cikk / 27 GYES-en lévő kilépő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki jelenleg GYES-en van, és fel akar mondani? A munkavállaló 1999. február 8-án lépett be a munkáltatóhoz, 2004. augusztus 10-ig betegszabadságon, augusztus 11-től 2005. január 3-ig táppénzen volt, majd megszülte első gyermekét 2005. január 4-én, amely időponttól TGYÁS-ban részesült 2005. június 20-ig, majd GYED-et kapott 2006. november 30-ig. 2006. december 1-jén ikrei születtek, akik után 2007. május 17-ig TGYÁS-ban, 2008. december 1-jéig GYED-ben részesült, és 2008. december 2-től jelenleg is GYES-en van. Meghosszabbítja-e a munkaviszony időtartamát a pénzben megváltott, ki nem vett szabadság ideje? Hogyan kell elszámolni a felmondási időt, a szabadságot, illetve a szabadságmegváltást ebben az esetben?
