8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés: Hogyan kell megállapítani az egyszemélyes kft. tagjának jövedelmét, illetve járulékalapját visszamenőleg a 2019., 2020. és 2021. évekre abban az esetben, ha a tag megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket? A kft. nem működik, ezért elmulasztották beadni a '08-as bevallásokat, amelyeket most pótolni szükséges. Ki kell egészítenie a kft.-nek a minimálbér összegére az ügyvezető tagi jövedelmét, ha a kérdéses időszakban máshol dolgozott, de 2020-ban és 2021-ben vannak olyan hónapok, amikor a bére nem érte el az akkori minimálbért? Mikortól él az a szabály, hogy a részmunkaidőben történő foglalkoztatások összeadódnak, ezért ha valahol 20 órában van foglalkoztatva, akkor a kft.-ben, ahol tag és ügyvezető, elegendő a 20 órának megfelelő díjazás? Vonatkozik ez a megbízási díjra is? Ha például megbízási díjat kapott, és nem munkaviszonyban volt, akkor tekinthetjük a minimálbér részének a megbízási jogviszony jövedelmét?
2. cikk / 8 Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja
Kérdés:
Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?
3. cikk / 8 Betéti társaság nyugdíjas beltagjának kötelezettségei
Kérdés: Milyen kötelezettségeket kellett volna teljesítenie annak az évekkel ezelőtt létesített betéti társaságnak, amelynek beltagja egy jelenleg 74 éves nyugdíjas, aki semmilyen jövedelmet nem vesz fel a társaságtól? A társaság néhány éve már az eva hatálya alá tartozik, de jelentős bevétele nincs, csak az evajogosultság fenntartása miatt nyújt kis összegű számlás szolgáltatást.
4. cikk / 8 Személyes közreműködés TGYÁS és GYED ideje alatt
Kérdés: Megjelenhet-e újságcikk egy evás betéti társaság kültagjának neve alatt, aki jelenleg TGYÁS-ban részesül, és utána GYED-et szeretne igénybe venni? Veszélyezteti-e az ellátást ez a tevékenység abban az esetben, ha az írás ellenértékére a társaság számlát bocsát ki, de a tag a bt.-től személyes közreműködésre tekintettel nem realizál bevételt, kizárólag a tulajdoni hányad alapján részesül osztalékban?
5. cikk / 8 Osztrák állampolgárságú kültag közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy betéti társaság osztrák állampolgárságú kültagja után annak érdekében, hogy Magyarországon jogosult legyen egészségbiztosítási ellátásra? Jelenleg maga után megfizeti a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert Ausztriában nem rendelkezik munkaviszonnyal. Mikor és hol kaphatja meg az E109, illetve az S072 számú nyomtatványokat?
6. cikk / 8 Személyesen nem közreműködő beltag
Kérdés: Valóban nem kell-e járulékot fizetni egy büfét üzemeltető betéti társaság üzletvezetője után abban az esetben, ha a cég a téli időszakra bezár, alkalmazott nincs, jövedelemszerző tevékenység nem történik? Lehet-e ezt az időszakot kieső időként jelölni a 08-as bevallásban, mint munkavégzés alóli felmentést?
7. cikk / 8 Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka
Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
8. cikk / 8 Evás társas vállalkozó
Kérdés: Betéti társaságunknak három személyesen közreműködő tagja van, egy kiegészítő tevékenységet folytató (rokkantnyugdíjas) és kettő heti 36 órás munkaviszony mellett munkát végző. Társaságunk 2003-tól az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozik, és az adózott bevétellel a tagok (családtagok) betéteik arányában rendelkeznek, vagyis jövedelem, illetve osztalékkifizetésre nem kerül sor. Azt szeretnénk megtudni, hogy ez a rokkantságinyugdíj-jogosultságnál lehet-e kizáró ok, illetve kell-e bármilyen megállapodás, taggyűlési határozat arról, hogy a bt.-ből az adózott bevételt – csökkentve a költségekkel – milyen címen vehetik ki és használhatják fel a tagok?