Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után

Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
Részlet a válaszából: […] ...egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére lenne kötelezett. Jelen esetben viszont van fennálló biztosítási jogviszony, hiszen betéti társaság ügyvezetésre jogosító beltagjáról van szó, aki az ügyvezetői teendők ellátására nem rendelkezik munkaszerződéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Ápolási díjban részesülő beltag

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a tagi jogviszonya után egy betéti társaság ápolási díjban részesülő beltagjának, vagy az ápolási díj főállásnak minősül? Lehet-e többes jogviszonyú vállalkozó az érintett beltag járulékfizetés nélkül? A társaságnak nincs alkalmazottja.
Részlet a válaszából: […] ...betéti társaság tagi jövedelemben nem részesülőbeltagjának az ápolási díj folyósításának időszaka alatt nem kell fizetnie azegyébként rá vonatkozóan kötelezően előírt nyugdíjjárulékot, illetveegészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot, de csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 13.

Beltag jogviszonyának utólagos megállapítása

Kérdés: Egy betéti társaságnál beltagváltás történt 2003. november 27-én. A társaságnak egy beltagja van, aki a cégvezetésre jogosult. A beltag semmilyen más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Az APEH vizsgálatot tartott a bt.-nél a biztosítási jogviszony megállapítása céljából. Mivel a társaság 2003. és 2005. évben nem tevékenykedett, ezért erre a két évre nem állapított meg biztosítási kötelezettséget a beltagnak, így járulékfizetést sem a minimálbér figyelembevételével. 2004. és 2006. évre a tényleges és személyes közreműködés létrejött a beltag részéről, ekkor a minimálbér alapulvételével megállapították a biztosítási jogviszonyt, és előírták a járulékfizetést. Helyes-e ez a gyakorlat az APEH részéről? Véleményem szerint a beltagnak a létrejött tagsági viszonya után – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó főállású tagként – 2003. és 2005. évben is legalább a minimálbér figyelembevételével a járulékokat meg kellett volna fizetnie.
Részlet a válaszából: […] Egyetértünk olvasónkkal, hiszen az adóhatóság ezzelellentmond saját maga a 2000/28. és 2000/134. adózási kérdésekben taglaltálláspontjának.A problémát az okozza, hogy az eljáró ellenőrvisszamenőlegesen alkalmazta az új Gt. 91. § (2) bekezdését, mely szerint nemminősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Betéti társaság beltagjának közterhei

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási jogviszonyát annak a beltagnak, aki rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a havi bruttó munkabére 200 ezer forint? Melyik jogviszonyában kell közterheket fizetnie, és milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...atényleges munkaideje és a törvényes munkaidő arányában, tehát a havi ehoösszege: 1950 x 30:40 = 1463 forint.Abból, hogy valaki egy betéti társaság beltagja, egyáltalánnem következik, hogy a társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.