9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
2. cikk / 9 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
3. cikk / 9 Beltag jogviszonyának utólagos megállapítása
Kérdés: Egy betéti társaságnál beltagváltás történt 2003. november 27-én. A társaságnak egy beltagja van, aki a cégvezetésre jogosult. A beltag semmilyen más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. Az APEH vizsgálatot tartott a bt.-nél a biztosítási jogviszony megállapítása céljából. Mivel a társaság 2003. és 2005. évben nem tevékenykedett, ezért erre a két évre nem állapított meg biztosítási kötelezettséget a beltagnak, így járulékfizetést sem a minimálbér figyelembevételével. 2004. és 2006. évre a tényleges és személyes közreműködés létrejött a beltag részéről, ekkor a minimálbér alapulvételével megállapították a biztosítási jogviszonyt, és előírták a járulékfizetést. Helyes-e ez a gyakorlat az APEH részéről? Véleményem szerint a beltagnak a létrejött tagsági viszonya után – kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó főállású tagként – 2003. és 2005. évben is legalább a minimálbér figyelembevételével a járulékokat meg kellett volna fizetnie.
4. cikk / 9 Evás bt. bel- és kültagjának osztaléka
Kérdés: Milyen fizetési kötelezettség terheli az evás betéti társaságot a kiegészítő tevékenységű beltagja, illetve a nappali tagozatos egyetemi hallgató kültagja részére kifizetett osztalék után? A beltag után a tételes ehót, és az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a személyesen közreműködő kültag után pedig a tételes ehót fizeti meg a cég. Meg kell-e fizetniük a 14 százalékos ehót az osztalék után?
5. cikk / 9 Nappali tagozatos egyetemi hallgató beltag közterhei
Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot, illetve tételes ehót fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató, a társasági szerződésben foglaltak szerint nem kötelezett munkavégzésre, és jövedelmet sem vesz fel? Milyen szabály vonatkozik az iskolai szünet idejére?
6. cikk / 9 Külföldön dolgozó bt. tagjának magyarországi közterhei
Kérdés: Kell-e Magyarországon közterheket fizetnie annak a betéti társaságnak, amelynek üzletvezető tagja 2005-ben Írországban céget hozott létre, ott dolgozik és ott is él? A magyar társaságot nem szüntette meg, de jelenleg semmilyen tevékenységet nem végez.
7. cikk / 9 Evaalany betéti társaság közterhei
Kérdés: Egy orvosi szaktanácsadással, illetve egyetemi oktatással foglalkozó kétszemélyes betéti társaság beltagja és kültagja egyaránt heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatott főorvosként egy kórházban. A társaság az Eva-tv. hatálya alá tartozik. Kötelesek-e a tagok havonta az 53 ezer forint összegű minimálbért kivenni, és ez után szja-t, illetve járulékot fizetni? Jelenleg a tagok osztalékként veszik ki a jövedelmet, és ez után evaalanyként adóznak, egyéb jövedelmet nem vesznek fel. Mi a helyes megoldás?
8. cikk / 9 Felsőfokú oktatási intézmény hallgatójának tagi jogviszonya
Kérdés: Kell-e járulékot fizetni, és ha igen, milyen összeg után egy betéti társaság bel- és a kültagja után abban az esetben, ha 2003. szeptembertől felsőfokú oktatási intézmény 0., illetve elsőéves hallgatói?
9. cikk / 9 Gazdasági társaság tagjának jogviszonya
Kérdés: Korábban a gazdasági társaságok tagjai munkaviszonyban vagy tagi jogviszonyban álltak a gazdasági társasággal. Kiadványuk több számában is megjelent a Gt. 30. § (3) bekezdésére hivatkozott "kötelező előírás" szerint a kft.-k többségi tulajdonos ügyvezetői csak megbízási jogviszony keretében láthatják el feladatukat. Ezt a kötelező előírást mi sehogy sem tudjuk kiolvasni sem a Gt. 30. § (3) bekezdéséből, sem a Ptk. 474-483. §-ából. Egyrészt ezért kérünk felvilágosítást, másrészt arra szeretnénk választ kapni, hogy ha a kft. többségi tulajdonos ügyvezetője az ügyvezetői feladatokon túl tevékenyen közreműködik a kft.-ben, ez a főfoglalkozása, nincs máshol munkahelye, a kft. megfizeti a minimálbér után a járulékokat, ebben az esetben is kötelező-e részére a tagi jogviszony mellett a megbízási jogviszony létesítése?
