10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Nem működő bt. nyugdíjas beltagjának közterhei
Kérdés: Meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást és az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után akkor, ha a társaság nem működik, így a beltag sem részesül semmilyen díjazásban?
2. cikk / 10 Betéti társaság beltagjának jogállása
Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
3. cikk / 10 Külföldön munkaviszonyban álló vállalkozó biztosítása
Kérdés: Milyen igazolást kell bekérnie a minimumjárulék-fizetés elkerüléséhez a külföldi munkahelyétől annak az eva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagjának, aki eddig a cég ügyvezetői feladatait látta el, de most kitelepül Angliába dolgozni? Az ügyvezetői feladatokat a nyugdíjas beltag veszi át, aki jövedelmet nem vesz fel. Elegendő-e, ha csak a tételes ehót fizeti meg utána a társaság?
4. cikk / 10 Főiskolai hallgató beltag közterhei
Kérdés: Társas vállalkozóként kell-e valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltagjának, aki főiskolai hallgató, és emellett egy sportegyesület tagja, ahonnan ösztöndíj címén jövedelme származik?
5. cikk / 10 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási jogviszonyát annak a beltagnak, aki rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a havi bruttó munkabére 200 ezer forint? Melyik jogviszonyában kell közterheket fizetnie, és milyen összegben?
6. cikk / 10 Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya
Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
7. cikk / 10 Német állampolgár biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie egy német anyavállalat német állampolgárságú tagjának, aki 2003. évben Magyarországon egy bt.-t, 2005. évben egy kft.-t létesített? A német tulajdonos az anyavállalatnál mint tag Németországban biztosított, a bt.-nél beltag, 5 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és üzletvezető, a kft.-nél 95 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik és ügyvezető. Jövedelmet egyik társaságban sem vesz fel.
8. cikk / 10 Beltag utáni járulékfizetés
Kérdés: Egy betéti társaság beltagja munkahelyén heti 30 órás munkaviszonnyal rendelkezik, ahol megfizetnek utána minden járulékot. Mit kell a beltagnak fizetnie ebben az esetben a bt.-ben?
9. cikk / 10 Őstermelő beltag járulékfizetése
Kérdés: Magánszemély őstermelő megfizeti a 11 százalék eho-t, egyébként rokkantsági nyugdíjban részesül. Ezen túlmenően egy betéti társaság beltagja, de ott járulékalapot képező jövedelemben nem részesül. Van-e a betéti társaságnak járulék-, illetve tételes eho-fizetési kötelezettsége vele kapcsolatban?
10. cikk / 10 Betéti társaság beltagjának külföldi munkaviszonya
Kérdés: Betéti társaságunk egyik beltagja külföldön létesített munkaviszonyt. Van-e ebben az esetben társaságunknak vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettsége?
