17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Többes jogviszonyú ügyvezető
Kérdés: Főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül egy két taggal alakult betéti társaság beltagja abban az esetben, ha ingyenes megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, egyéb munkát a bt.-ben nem végez, viszont kisadózó egyéni vállalkozóként rendszeres tevékenységet végez? Az érintett tag jelenleg GYED-ben részesül, és gyermeke kétéves kora után meg szeretné igényelni a GYES-t.
2. cikk / 17 Beltag járulékfizetési kötelezettsége GYES folyósítása alatt
Kérdés: Mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól a GYES folyósítása alatt egy betéti társaság beltagja, aki 2015. február 9-ig heti 36 órát elérő munkaviszony melletti társas vállalkozó volt, 2015. február 10-től pedig főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül, a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen nem közreműködik, a munkaviszonyban történő üzletvezetését pedig a társasági szerződés nem engedi? Számszerű példával levezetve mit jelent az a szabályozás, mely szerint a járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azzal az időszakkal, amely alatt a társas vállalkozó GYES-ben, GYED-ben részesül?
3. cikk / 17 Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei
Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
4. cikk / 17 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő beltag közterhei
Kérdés: Valóban a tényleges tagi jövedelme után keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettsége annak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő gyógyszerésznőnek, aki egy betéti társaság egyedüli beltagjaként ellátja a cég képviseletét, valamint a cég által működtetett közforgalmú gyógyszertárban tagi megállapodás alapján heti 16 órában személyesen közreműködésre kötelezett?
5. cikk / 17 Ápolási díjban részesülő cégvezető munkaviszonya
Kérdés: Létesíthet négyórás munkaviszonyt a betéti társaságával az a kültag, aki a cégvezetői tevékenység ellátása miatt jelenleg társas vállalkozónak minősül és ápolási díjban részesül? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben? A kültag személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében, a társaság beltagja pedig nyugdíjas.
6. cikk / 17 Egyszemélyes kft. tagjának ügyvezetői tevékenysége
Kérdés:
Végezheti munkaviszonyban az ügyvezetői tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja, ha ez a társasági szerződésben is rögzítve van? Amennyiben a társasági szerződés nem rendelkezik az ügyvezetésről, akkor csak tagi jogviszonyban végezhető ez a tevékenység? Hogyan alakul a járulékfizetés a fenti esetekben?
7. cikk / 17 Beltag GYES-e
Kérdés: Átveheti-e a tartósan beteg 10 éven aluli gyermekükre tekintettel folyósított GYES-t a közös háztartásban élő feleségétől az édesapa, aki egy bt. egyedüli beltagja, és a bt. által számlázott munkáját otthon végzi? A társaság kültagja nem végez munkát a cégben, és alkalmazott sincs. A beltag a társaságból nem vesz fel jövedelmet, de a garantált bérminimum után megfizeti a járulékokat. Szünetel-e a járulékfizetési kötelezettsége a GYES ideje alatt?
8. cikk / 17 Betéti társaság üzletvezetőjének jogállása
Kérdés: Helytelenül járt-e el az a betéti társaság, amely üzletvezetésre egyedül jogosult beltagja részére havi 18 000 forint összegű megbízási díjat fizet, tekintettel arra, hogy a társasági szerződésben nincs rögzítve, hogy feladatait munkaviszony keretében látja el. A minimálbér alapulvételével kellett volna megfizetni a közterheket, ha a tagnak semmilyen más biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya nincs?
9. cikk / 17 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
10. cikk / 17 Eva hatálya alá tartozó társaság beltagjának szülése
Kérdés: Kell-e fizetni valamilyen járulékot egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagja után abban az esetben, ha gyermeket szül, és igénybe veszi a társadalombiztosítási és a családtámogatási ellátásokat? Járulékköteles tevékenységnek minősül-e, ha a könyvelőiroda alkalmazottai a beltag regisztrációja alapján küldik be a havi bevallásokat? Járulékkötelesnek minősül-e a banki megbízások, illetve a szerződések aláírása?