11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Kisadózó bt. ügyvezetője
Kérdés: Elláthatja részmunkaidőben az ügyvezetői teendőket egy kisadózó betéti társaság beltagja abban az esetben, ha a nyugdíjas kültag van bejelentve kisadózóként? Az ügyvezető másutt rendelkezik egy teljes munkaidős munkaviszonnyal.
2. cikk / 11 Többes jogviszonyú ügyvezető
Kérdés: Helyesen járt el a betéti társaság korábbi könyvelője, amikor az elmúlt években nullásan adta le a havi '08-as bevallást annak ellenére, hogy az ügyvezetést végző beltag nem munkaviszonyban végzi a tevékenységét a cégben? Az előző könyvelő arra hivatkozott, hogy az érintett tag egyéni vállalkozóként megfizette a magasabb összegű – havi 75 ezer forintos – tételes adót, az új könyvelő szerint azonban ez így nem helyes. Kell önellenőrzést végezni ebben az esetben?
3. cikk / 11 Betéti társaság és egyszemélyes kft. ügyvezetése
Kérdés: Működhet ügyvezető nélkül egy betéti társaság vagy egy egyszemélyes kft. abban az esetben, ha az ügyvezetést munkaviszony keretében ellátó egyedüli beltag, illetve a kft. egyetlen tagja szülési szabadságon és GYED-en van? Átadhatja a képviseleti jogosultságot meghatalmazással az ügyvezető a kültagnak, a könyvelőjének, az alkalmazottjának vagy esetleg valamelyik családtagjának? Kötelező a társasági szerződésben szerepeltetni, hogy az ügyvezető milyen jogviszonyban látja el a tevékenységét? A hatályos jogszabályok alapján a betéti társaság kültagja milyen esetekben lehet ügyvezető?
4. cikk / 11 Beltag közterhei hallgatói jogviszony megszűnése után
Kérdés: Társas vállalkozóként vagy magánszemélyként kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy bt. beltagja után, aki nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, a bt.-ben személyesen nem működött közre, jövedelmet sem vett ki, így járulékot sem fizetett utána a társaság, de a hallgatói jogviszonya megszűnt, diákigazolványa már érvénytelen, ezért nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra?
5. cikk / 11 Beltag munkaviszonya
Kérdés: Elláthatja feladatait heti 20 órás munkaviszonyban egy betéti társaság beltagja, és ha igen, akkor az ennek megfelelő minimálbér (50 750 forint) megfizetésével eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségeinek? A beltag emellett egy kft. tagja, munkát nem végez, jövedelmet nem kap, járulékot nem fizet.
6. cikk / 11 GYES-en lévő ügyvezető bejelentése, közterhei
Kérdés: Be kell-e küldeni a T1041-es és a 1208-as nyomtatványokat, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettség egy betéti társaság GYES-en lévő beltagjára vonatkozóan abban az esetben, ha a cégben 2012. évben semmilyen gazdasági tevékenység nem folyt, árbevételt nem számolt el, és ügyvezetés sem történt? A társasági szerződés szerint szükség esetén a kültag is közreműködhet a cég tevékenységében. Hogyan változik a helyzet, ha ugyanez a személy egy kft. tagja is, ahol a tevékenységet egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló látja el? A tag ebben a cégben sem működött közre, ügyvezetői tevékenység pedig nem merült fel 2012. évben.
7. cikk / 11 Őstermelő beltag járulékai
Kérdés: Kell valamilyen járulékot fizetnie egy betéti társaság beltag ügyvezetője után, aki a társaságtól semmilyen jövedelemben nem részesül, és emellett jelentős bevétellel rendelkező, a minimálbér után járulékfizetésre kötelezett őstermelő?
8. cikk / 11 Egyszemélyes kft. tagjának ügyvezetői tevékenysége
Kérdés:
Végezheti munkaviszonyban az ügyvezetői tevékenységet egy egyszemélyes kft. tagja, ha ez a társasági szerződésben is rögzítve van? Amennyiben a társasági szerződés nem rendelkezik az ügyvezetésről, akkor csak tagi jogviszonyban végezhető ez a tevékenység? Hogyan alakul a járulékfizetés a fenti esetekben?
9. cikk / 11 Részvénytársaság vezérigazgatójának jogállása
Kérdés: Elláthatja-e 2007. szeptember 1. után munkaviszony keretében egy 200 fős részvénytársaság vezetését a vezérigazgató, aki jelenleg megbízási szerződés alapján, tiszteletdíj ellenében végzi tevékenységét, és ha igen, hogyan lehet ezt végrehajtani?
10. cikk / 11 Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.