Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...feltéve hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg (e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el). A Tbj-tv. ugyanekkor beiktatott és azóta több módosításon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Külföldön dolgozó nagykorú gyermek biztosítási jogviszonya

Kérdés: Egy technikumot végzett 19 éves gyermeket a szülő bejelentette mint eltartott nagykorú hozzátartozót, mivel a gyermek nem tudott elhelyezkedni. Mi a szülő teendője abban az esetben, ha időközben a gyermek kiment Angliába dolgozni egy étterembe? Magyarországon be kell-e lépnie magánnyugdíjpénztárba annak a pályakezdőnek, akinek az első munkahelye külföldön van?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatásra jogosultság szabályai sokakat érintőenmegváltoztak. A Tbj-tv. 39. § (2) bekezdése értelmében minden olyan belföldiilletőségű személynek, aki a Tbj-tv. szerint nem minősül biztosítottnak, nemrészesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Örmény állampolgárok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen szabályok alapján kell eldönteni egy Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkező örmény állampolgár biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét? Mi a különbség abban az esetben, ha két örmény természetes személy Magyarországon 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel kft.-t alapít, de jövedelmet nem vesznek ki?
Részlet a válaszából: […] ...kiadott érvényes személyazonosító igazolvánnyal, és arra nem is jogosult. Evvel szinkronban ugyanezen jogszabályhely meghatározása szerint belföldinek az a természetes személy minősül, aki rendelkezik, illetőleg jogosult rendelkezni az illetékes magyar hatóság által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.