Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] ...mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] ...a Magyarország mint forrásország által kivethető adó legmagasabb mértékét. Az Art. 4. számú melléklete tartalmazza a külföldiek belföldi kifizetőtől származó, adó- és adóelőleg-levonási kötelezettség alá eső belföldről származó jövedelmeire – közöttük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...bevétellel számolhatnak el, ideértve az esetleges költségtérítéseket, illetve a megtérített költségeket is. Ha a magánszemély nem belföldi illetőségű, elsősorban az illetősége szerinti állammal kötött kettős adózást kizáró egyezmény szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Kettős állampolgár megbízási díja

Kérdés: Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályokalkalmazásával terhel adóelőleg. Ehhez első lépésként meg kell nézni, hogy amagyar szja-szabályok szerint itthon belföldi vagy külföldi illetőségűnekminősül-e a magánszemély. Az Szja-tv. szerint a belföldi illetőségűeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.

Külföldi előadóművész részére kifizetett megbízási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a kifizetőnek és a magánszemélynek egy adóazonosító jellel és taj-kártyával nem rendelkező külföldi előadóművész részére kifizetett egyszeri megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...azemlített nemzetközi szerződések 17. cikkelye foglalkozik. A szabályozás lényegetöbbségében az, hogy ha az egyik szerződő államban belföldi illetőségű művészekés sportolók a másik szerződő államban végeznek ilyen tevékenységet, akkor azezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 8.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...az előbbi három feltétel együttesen fennáll,jövedelmük Magyarországon válik adókötelessé, és őket e jövedelmük tekintetébena belföldi adójogszabályok alapján adókötelezettség terheli. Ez azt jelenti,hogy az általános szabályoknak megfelelően a társaságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Német állampolgárságú ügyvezető jutalma

Kérdés: A 90 százalékos költséghányad figyelembevételével kell-e elszámolni egy magyar cég német állampolgárságú ügyvezetője részére év végén fizetett jutalmat? Az ügyvezetőnek Németországban teljes munkaidős állása van, évente 3-4 alkalommal jön Magyarországra, és a magyar cégtől tiszteletdíjban részesül. Kell-e utána ehót fizetni Magyarországon, ha Németországban teljes munkaidőben dolgozik, és ott biztosított?
Részlet a válaszából: […] ...– lekell róni utána.A kifizetett jövedelmet viszont csak akkor terhelné 11százalékos egészségügyi hozzájárulás, ha az érintett belföldinek minősülne,azaz EGT-állampolgárként tartózkodási engedéllyel rendelkezne Magyarországon.Az évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Olasz ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Milyen fajta és milyen összegű járulékokat és adókat kell megfizetni egy olasz vállalat leányvállalataként Magyarországon működő egyszemélyes kft. ügyvezetője részére számfejtett megbízási díj után? Az ügyvezető olasz állampolgár, és az anyavállalatánál munkaviszonnyal rendelkezik, utána a járulékokat és adókat a cég az olasz törvények szerint megfizeti. Az olasz állampolgár részére az adószámot és a taj-számot megkérte a magyar cég. Milyen egyéb igazolással kell rendelkeznie, illetve év végén milyen adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni az adóhivatal felé?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás terheli, feltéve, hogy az olasz állampolgárságú ügyvezető aTbj-tv. szabályai szerint belföldinek minősül (Eho-tv. 2. §). A Tbj-tv. 4. § u)pontjának rendelkezése szerint belföldinek az unió állampolgára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Két államban dolgozó magyar állampolgár közterhei

Kérdés: Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
Részlet a válaszából: […] ...lesz, mivel az új törvény kifejezettentiltja a munkaviszonyban végzett vezető tisztségviselői tevékenységet. A magyarállampolgárnak mint belföldi illetőségű magánszemélynek (kivéve ha egyidejűlegmás államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 4.

Olasz állampolgárságú választott tisztségviselő közterhei

Kérdés: Egy kft. 2004 októberében felügyelőbizottságot hozott létre, amelynek 2 fő olasz és egy fő magyar állampolgárságú tagja van. A tagokat havi bruttó 40 000 forint tiszteletdíj illeti meg. Milyen járulékfizetési, illetve szja-fizetési kötelezettség terheli a kft.-t az olaszok után, akik más jövedelmet a kft.-től nem kapnak, és Olaszországban van munkaviszonyuk?
Részlet a válaszából: […] ...§-aiba foglalt rendelkezésekre is, melyek szerint a kifizetőtszázalékos egészségügyi hozzájárulás terheli az általa a Tbj-tv. szerintbelföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó, illetve ameghatározott külön adózó azon jövedelem után, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.
1
2