9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
2. cikk / 9 Egészségügyi szolgáltatási járulék nyugdíjelőleg folyósítása alatt
Kérdés: Mentesül a magánszemély az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól abban az esetben, ha jelenleg semmilyen biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal nem rendelkezik, mert beadta az öregséginyugdíj-igényét, de még csak a nyugdíjelőlegről szóló végzést kapta meg?
3. cikk / 9 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: A jogszabályoknak megfelelően jár el egy idényjelleggel nyitva tartó fagylaltozót üzemeltető kft. abban az esetben, ha a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyban álló tagját kijelenti azokra az időszakokra, amikor az üzlet zárva van? Ezekre az időtartamokra a magánszemély nem létesít egyéb jogviszonyt, nem regisztráltatja magát álláskeresőként, és nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot sem, tekintettel arra, hogy a munkaviszony megszűnését követően még 45 napig fennáll az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága. Helyes ez az eljárás, vagy a kieső időkre meg kellene fizetni a járulékot?
4. cikk / 9 Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai
Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
5. cikk / 9 Korhatár előtti ellátásban részesülő tag megbízása
Kérdés: Köthet-e "0" forintos megbízási szerződést kb. egyhetes időtartamra, babaruhák tervezésére a korhatár előtti ellátásban részesülő tagjával egy babaruhagyártással foglalkozó kft.? Az egy hétre jutó egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie ebben az esetben a magánszemélynek? A tag kisebbségi tulajdonos a társaságban, és nem vezető tisztségviselő.
6. cikk / 9 Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása
Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
7. cikk / 9 Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya
Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
8. cikk / 9 Eltartott és eltartó
Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
9. cikk / 9 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?