Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...együttesen határozzák meg. Amennyiben mind a magyar, mind a külföldi állam megállapította a saját belső joga szerint a magánszemély belföldi illetőségét, akkor ennek az ellentmondásnak a feloldására az egyezmény szabályai szolgálnak.A magyar előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatónak abban az esetben, ha egy több év óta teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2017. december-2018. január hónapokban 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot vett igénybe, 2018 márciusától pedig keresőképtelen, de a hosszú fizetés nélküli szabadság miatt csak 2018. május 28-ig volt jogosult táppénzre? A munkavállaló nem tud munkát végezni, kórházi, illetve háziorvosi igazolással is alá tudja támasztani a keresőképtelenség tényét, de semmilyen ellátásra nem jogosult. Fennáll ebben az esetben a biztosítási jogviszony, vagy fizetnie kell maga után az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése].A fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék összege havonta 7320 forint (napi 244 forint).A járulékfizetés érdekében a belföldi magánszemélynek 15 napon belül be kell jelentkeznie az állami adó- és vámhatósághoz a 18T1011 Adat- és változásbejelentő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 25.

Lengyel állampolgárok foglalkoztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett lengyel munkáltató lengyel állampolgárokat foglalkoztat munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban. Milyen járulékvonzata lesz a kifizetett juttatásának belföldi és külföldi illetőség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség szempontjából, nevezetesen a Tbj-tv. 4. §-ának j) és u) pontjaiban szereplő illetőségszabályok értelmében belföldi és külföldi illetőségűnek minősülő foglalkoztatottak egyaránt biztosítási kötelezettség alá tartoznak az ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Ukrán állampolgárságú tagok jogviszonya

Kérdés: Milyen biztosítási jogviszonya és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik annak a két ukrán állampolgárnak, akik Magyarországon magyar gazdasági társaságot alapítanak nagykereskedelmi tevékenységre? Az ügyvezető közreműködésre kötelezett, a másik tulajdonos munkaviszony keretében végez tevékenységet. Az ügyvezető megbízási szerződés alapján látja el az ügyvezetői tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...és a tételes eho helyett fizetni, de csak abbanaz esetben, ha az ukrán állampolgárságú ügyvezető az Szja-tv. 3. § 2. pontjaszerint belföldi illetőségűnek minősül [Eho-tv. 3. § (1) bekezdése]. Ellenkezőesetben sem járulék-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...bármely tizenkét hónapos időtartamon belül,és b) a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadónevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű Magyarországon, és c) a díjazást nem a munkaadónak Szerbia-Montenegróban lévőtelephelye vagy állandó bázisa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.