Közterhek fizetés nélküli szabadság ideje alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie annak a közalkalmazottnak, akinek munkáltatója egy év fizetés nélküli szabadságot engedélyezett? Milyen következményei lesznek ennek az időszaknak az érintett társadalombiztosítási jogviszonyára?
Részlet a válaszából: […] ...és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen – Tbj-tv. a)-p) éss)-t) pontjai, illetve a 13. § szerint – sem jogosult belföldi személynek havi4500 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, melykötelezettség az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...12 hónapos időtartamon belül a másik államban, és a díjazástolyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki nembelföldi illetőségű a másik államban, és a díjazást nem a munkáltatónak a másikállamban lévő telephelye vagy állandó bázisa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Mezőgazdasági őstermelő nyugdíja

Kérdés: Valóban vásárolhat-e nyugdíjéveket az az 59 éves magánszemély, aki az elmúlt 9 évben mezőgazdasági őstermelőként dolgozott, amely időszakra nem fizetett nyugdíjjárulékot, és ezt szeretné pénzben megváltani?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. értelmében nyugellátásra jogosító szolgálati időés nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodást az a belföldinagykorú személy köthet, aki – nem saját jogú nyugdíjas, és – aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nemáll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 13.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] ...(2)bekezdése értelmében a minimálbér alapulvételével 15 százalék egészségügyiszolgáltatási járulék fizetésére kötelezett az a belföldinek minősül személy,aki nem biztosított, és a Tbj-tv. 16. §-a alapján sem jogosult egészségügyiszolgáltatásra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.