8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Külföldi állampolgár magyarországi jogállása
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót fizetni egy Magyarországon élő kolumbiai állampolgár jutaléka után, amelyet az itteni kereskedelmi tevékenysége után kap egy kanadai cégtől, amelynek Magyarországon nincs bejegyzett székhelye, sem telephelye? A kereskedelem után a vevőkkel szembeni számlázási, szállítási feladatokat a kanadai cég végzi. A kolumbiai állampolgár Magyarországon él magyar feleségével, tartózkodási kártyával és magyar lakcímkártyával rendelkezik. Hogyan kell ezt a tevékenységet bejelenteni az adóhatósághoz? Keletkezik ez után a tevékenység után biztosítási jogviszony Magyarországon?
2. cikk / 8 Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai
Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
3. cikk / 8 Kiküldetésben lévő munkavállaló közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az építőipari tevékenységet végző foglalkoztató azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik Ausztriában dolgoznak évi 183 napot meghaladó kiküldetésben, ahol ezért a cég adószámot igényelt, és megfizeti a személyi jövedelemadót az érintett munkavállalók után? A magyarországi alapbér és a számfejtett napidíj kifizetése itthon történik, valamint Magyarországon kerül sor a társadalombiztosítási közterhek megfizetésére is a személyi alapbér után. A munkavállalók rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hogyan kell eljárni azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik a 183 nap letelte előtt megszüntetik a munkaviszonyukat? Keletkezik pótlólagos bevallási, illetve befizetési kötelezettség ebben az esetben?
4. cikk / 8 Közterhek több tagállamban végzett munka esetén
Kérdés: Hogyan és hol kell megfizetnie az adót és a járulékokat annak a magyar állampolgárságú magánszemélynek, akit egy svájci illetőségű cég megbíz, hogy különböző EU-államok területén előadásokat tartson? A megbízás alkalomszerű, 15-20 ezer euró/alkalom megbízási díjjal. A magánszemély Magyarországon rendelkezik munkaviszonnyal, amely alapján biztosított.
5. cikk / 8 Nyugdíj előtt álló őstermelő járulékai
Kérdés: 2007. január 1-jétől kell-e még nyugdíjjárulékot fizetnie annak az 1949. június 4-én született magánszemélynek, akinek 2005. január 31-éig 38 év és 205 nap ledolgozott, elismert munkaviszonya volt, 2006. január 1-jétől munkaviszonya megszűnt, és a továbbiakban őstermelőként tevékenykedik, és őstermelői árbevétele támogatások nélkül nem éri el a 7 millió forintot. Őstermelőként meg kell-e fizetnie az egészségbiztosítási járulékot, vagy felesége után biztosítottá válik?
6. cikk / 8 Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei
Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
7. cikk / 8 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
8. cikk / 8 Bosnyák állampolgárok biztosítása
Kérdés: A foglalkoztató bosnyák állampolgároknak ad megbízást díszlet- és jelmeztervezésre. Van-e járulékfizetési kötelezettsége a kifizetőnek a megbízási díj után, mivel szja levonása kötelező, az érvényben lévő magyar-jugoszláv kettős adóztatás elkerülése végett kötött egyezmény alapján.
