Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...bevétellel számolhatnak el, ideértve az esetleges költségtérítéseket, illetve a megtérített költségeket is. Ha a magánszemély nem belföldi illetőségű, elsősorban az illetősége szerinti állammal kötött kettős adózást kizáró egyezmény szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...LXXIX. törvény)szabályait, a koreai állampolgárságú személy a magyar társadalombiztosításhatálya alá tartozik, ennek következtében a belföldi székhelyű társaságMagyarországon járulékfizetéssel tartozik utána. Az egyezmény ugyanis aszociális biztonsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Nappali tagozatos hallgató külföldi kiküldetése

Kérdés: Mi a teendő a napidíj elszámolásánál abban az esetben, ha egy kifizető külföldi kiküldetéssel bíz meg egy nappali tagozatos (PhD) ösztöndíjas hallgatót, aki még nem állt munkaviszonyban?
Részlet a válaszából: […] ...feladat ellátása érdekében szükségesutazás, ideértve a kiküldetést is. A 3. § 12. pontja szerint külföldikiküldetés a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzéseérdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 3.

Amerikai és angol állampolgárok biztosítása

Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
Részlet a válaszából: […] ...az előbbi három feltétel együttesen fennáll,jövedelmük Magyarországon válik adókötelessé, és őket e jövedelmük tekintetébena belföldi adójogszabályok alapján adókötelezettség terheli. Ez azt jelenti,hogy az általános szabályoknak megfelelően a társaságnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 30.

Dán és szerb állampolgárságú munkavállalók alkalmazása

Kérdés: Milyen feltételekkel alkalmazhatók Magyarországon a dán és szerb munkavállalók abban az esetben, ha nem kiküldött alkalmazottakról van szó? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a részükre kifizetett munkabért, illetve hogyan kell teljesíteni a bevallási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...bármely tizenkét hónapos időtartamon belül,és b) a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadónevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű Magyarországon, és c) a díjazást nem a munkaadónak Szerbia-Montenegróban lévőtelephelye vagy állandó bázisa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] ...LXXX. törvény 5. §-ában foglaltbiztosítási jogviszonyt megalapozó jogviszony keretében kerül sor. Ejuttatással összefüggésben a belföldi leányvállalatnaktársadalombiztosításijárulék-fizetési, a munkavállalóknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Osztalékelőleg és osztalék közterhei

Kérdés: Mikor és milyen közterheket kell fizetni az osztalékelőleg, illetve az osztalék után?
Részlet a válaszából: […] ...osztaléka tekintetében. A külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem esetében az adó mértéke 20 százalék, amit belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, külföldön is adóztatható osztalékból származó jövedelem esetében csökkent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.