Egyesület által alapított díj

Kérdés: Egy egyesület irodalmi díjat alapított, amelyet egy zsűri véleménye alapján ad az arra érdemesnek talált íróknak, költőknek. Milyen elbírálás alá esik a juttatott jövedelem járulék és szja szempontjából, figyelembe véve, hogy a díjazottakkal az egyesület nem áll semmiféle munkavégzésre irányuló jogviszonyban? Hogyan változik az elbírálás, ha a díjazott magánszemély uniós állampolgár, harmadik országbeli állampolgár, magyar állampolgár, illetve belföldi adóalany? Elszámolható adómentesen a díjazottak számára a díjátadó helyszínén biztosított szállás, illetve az utazás költségének az egyesület általi biztosítása? A zsűriben megbízási szerződés keretében szintén a fenti háromféle adóalanyiságú személyek működnek közre. Részükre a megbízási díjon felül szállásköltség, utazási költség biztosítható-e? Az egyesület cél szerinti tevékenysége az irodalom népszerűsítése, az ünnepélyes díjátadó keretében kulturális műsorok, verseskönyvek kiadása is megvalósul. Helyes-e a kifizető értelmezése, hogy ez a rendezvény nem reprezentációs esemény, hanem cél szerinti működés érdekében történik, és a kapcsolódó költségeket is így értelmezik? Minősíthető reprezentációnak a díjátadóhoz kapcsolódó állófogadás?
Részlet a válaszából: […] ...bevétellel számolhatnak el, ideértve az esetleges költségtérítéseket, illetve a megtérített költségeket is. Ha a magánszemély nem belföldi illetőségű, elsősorban az illetősége szerinti állammal kötött kettős adózást kizáró egyezmény szabályait kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Külföldön tanuló diák egészségügyi szolgáltatási járuléka

Kérdés: Meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy Amerikai Egyesült Államokban tanuló diák után abban az esetben, ha Amerikában van biztosítása, vagy ez alapján jogosult lesz Magyarországon is egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...alapján van lehetőség az egészségügyi ellátások igénybevételére.A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj-tv. 16. §-a (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

EU közös betegbiztosítási intézményrendszere

Kérdés: Elfogadható az egészségügyi szolgáltatási járulék alóli mentesítéshez az Európai Unió közös betegbiztosítási intézményrendszerében (JSIS) biztosított belföldi természetes személy által benyújtott igazolás?
Részlet a válaszából: […] ...A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése értelmében egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az a belföldi személy kötelezett, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontjai, valamint a 13. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Francia állampolgárságú diák magyarországi gyakorlata

Kérdés:

Milyen dokumentumok szükségesek abban az esetben, ha egy mezőgazdasági vállalkozásnál a gyakorlati idejét tölti egy 19 éves francia állampolgárságú középiskolai tanuló? A gyakorlati idő összesen 2-3 hónap, amelyet két részletben tölt le a diák, az első részét júliusban, a másodikat szeptemberben szeretné megkezdeni. Szükséges ebben az esetben megbízólevél az iskolától? Kell tartózkodási engedély, illetve igényelni kell adó­azonosító jelet és taj-számot? Kell fizetni bért, ösztöndíjat vagy bármilyen egyéb díjat a diák számára ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...az egyéb juttatások körében adómentes a külföldi középfokú és felsőoktatási intézmény nem magyar állampolgár hallgatójának belföldi szakmai gyakorlaton végzett munkájából származó jövedelem. E szabály következtében, amennyiben a fogadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 23.

Betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjainak jogviszonya

Kérdés: Meg kell fizetnie a kötelező járulékokat egy Magyarországon alapított betéti társaság ausztrál állampolgárságú tagjai után abban az esetben, ha nem vesznek ki jövedelmet a társaságból? A céget egy házaspár alapította, a férj a beltag, a feleség a kültag, és mindketten működtetnek Ausztráliában is vállalkozást. Kell adóazonosító jelet, illetve taj-számot igényelniük abban az esetben, ha Magyarországon sem állandó, sem ideiglenes lakcímmel nem rendelkeznek?
Részlet a válaszából: […] ...a Tbj-tv. 4. §-ának j) és u) pontjainak alkalmazásával Magyarországon külföldinek minősülnek. Az említett jogszabályok alapján belföldi Magyarország területén az Nyt. szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...feltéve hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg (e rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év nem telt el). A Tbj-tv. ugyanekkor beiktatott és azóta több módosításon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Választott tisztségviselő külföldi kiküldetése

Kérdés: Helyesen járt el az a szervezet, amely a választott tisztségviselői jogviszonyban elnöki feladatait tiszteletdíj felvétele nélkül ellátó, megbízási jogviszonyban nem álló, biztosítottnak nem minősülő személy részére külföldi kiküldetés címén több éven keresztül napidíjat fizetett ki, melyből szja és nyugdíjjárulék is levonásra került? Amennyiben nem helyes ez az eljárás, milyen jogcímen kellett volna a szervezetnek a kifizetéseket elszámolnia, és milyen közterheket kellett volna megfizetnie a kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 3. §-ának 12. pontja szerint külföldi kiküldetésnek tekinthető a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Szolgálati idő megváltása

Kérdés: 2014-ben meg lehet váltani a nyugdíjhoz hiányzó éveket?
Részlet a válaszából: […] ...idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 34 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett megállapodást belföldi nagykorú természetes személy köthet, feltéve hogy nem saját jogú nyugdíjas, és biztosítási kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Uniós tagállamban tanuló magyar diák jogállása

Kérdés: Köteles-e valamilyen járulékot fizetni egy uniós tagállamban tanuló magyar diák? Mi a helyzet abban az időszakban, amikor itthon van, milyen ellátásokra jogosult, illetve jogosult-e egyáltalán valamire ilyenkor? Változik a diák kötelezettsége és a jogosultsága attól, ha a tanulmányait nem uniós tagállamban (harmadik országban) folytatja?
Részlet a válaszából: […] ...– az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése jöhet szóba. A Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az a belföldi személy, aki nem biztosított, és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen [Tbj-tv. 16. § (1) bekezdésének a)-p)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 12.

Magyar munkavállaló munkavégzése Ukrajnában német foglalkoztató részére

Kérdés: Hogyan alakul az adó- és járulékfizetési kötelezettsége annak a magyar állampolgárnak, aki egy Németországban bejegyzett társasággal köt munkaszerződést, és ennek keretében Ukrajnában végez munkát? Hogyan változik a helyzet, ha a munkavállaló évi 50 napot itthon is dolgozik a társaságnak? A munkavállaló a tervei szerint több mint 183 napot Magyarországon fog tartózkodni 2014-ben.
Részlet a válaszából: […] ...megszakításokkal 183 napot meghaladóan a másik államban, és a bérét olyan munkaadó fizeti, vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik államban, és a bérét nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye vagy állandó bázisa viseli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.
1
2
3
8