9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó közterhei keresőképtelenség esetén
Kérdés:
Befolyásolja egy egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét, ha a főállású munkaviszonyában jelenleg keresőképtelen és táppénzben részesül, de a vállalkozásában folyamatosan dolgozik, és kivétet számol el? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan kell a közterheket megfizetnie abban az esetben, ha a saját kft.-jében – ahol jelenleg ingyenes megbízási jogviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket – személyes közreműködést vállal, és ezzel társas vállalkozóvá válik? Akadálya lehet ez a rokkantsági ellátás igénylésének?
2. cikk / 9 Többes jogviszony az Európai Unióban
Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
3. cikk / 9 GYED-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Ki tudja venni a szabadságát a munkába állás előtt az a munkavállaló, aki 2010. december 30-án született gyermeke után GYED-ben részesült, amelynek lejárta után vissza szeretne menni dolgozni? Mennyi időre jár a szabadság ebben az esetben?
4. cikk / 9 Korhatár előtti ellátás, rokkantsági ellátás megszüntetése
Kérdés: Mit jelent pontosan az a mondat, hogy a 2012. január 1-jétől bevezetett rokkantsági ellátás és korhatár előtti ellátás megszüntetésére azért kerül sor, mert "...foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor"? Korábban a korengedményes nyugdíjasnak, illetve a rokkantnyugdíjasnak előre be kellett jelentenie, ha jogviszonyt létesít? Mit kell tennie annak, aki már január 1-je előtt munkaviszonyban, tagi jogviszonyban állt?
5. cikk / 9 Átmeneti járadékos személy munkavállalása
Kérdés: Megmarad-e az átmeneti járadékra való jogosultsága annak a személynek, aki az ellátás igénybevétele mellett szeretne munkát vállalni? Van-e valamilyen bejelentési kötelezettség ezzel kapcsolatban?
6. cikk / 9 Házastárs foglalkoztatása családi gazdaságban
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezhet munkát a férje családi gazdaságában az a feleség, aki jelenleg 50 százalékos munkacsökkenésére tekintettel szociális ellátásban részesül, és rendelkezik egy 4 órás munkaviszonnyal is? Az ellátást semmiképpen sem szeretné elveszíteni.
7. cikk / 9 GYES-en lévő munkavállaló új munkaviszonya
Kérdés: Meg kell-e szüntetni, illetve megszüntetheti-e a munkáltató annak a kismamának a munkaviszonyát, aki jelenleg GYES miatt fizetés nélküli szabadságon van, de a gyermek egyéves kora után munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatónál? A dolgozó nem jelentette be az új jogviszonyát a régi munkáltatójának. A GYES lejárta után hogyan kell elszámolni a munkavállaló szabadságát? Jár-e szabadság az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony után?
8. cikk / 9 Rokkantnyugdíjas munkavállaló keresete
Kérdés: Valóban megszüntetik-e a rokkantnyugdíját annak a munkavállalónak, aki teljes munkaidőben dolgozik, és az idén viszonylag magas jövedelme lesz? Milyen bejelentési kötelezettségeim vannak a nyugdíjbiztosítóhoz?
9. cikk / 9 Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai
Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?