Szülés után visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: Helyesen számolta ki a munkáltató az 1984-ben született munkavállaló részére járó 107 munkanap szabadságot abban az esetben, ha három gyereket szült, 2016. november 13-án, 2019. március 22-én és 2020. október 27. napokon, mindhárom esetben a szülés napjától vette igénybe a szülési szabadságot és a CSED-et, majd GYED-ben, illetve GYES-ben részesült? A munkavállaló 2016-ban nem vett ki szabadságot, és 2022. október 28-án, a harmadik gyermeke 2. életévének betöltése után vissza kíván térni a munkába. Megtagadható a szabadságok kiadása akkor, ha a munkavállaló nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, így a munkáltató csak utólag szerzett tudomást a harmadik gyermek születéséről?
Részlet a válaszából: […] A szabadság, szülési szabadság kérdéskörét az Mt. szabályozza. Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló alapszabadságának mértékét az Mt. 116. §-a 20 munkanapban rögzíti. Ezt követően a munkavállaló korától és gyermekeinek számától teszi függővé az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Magyar munkavállaló külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen összegű bért kell számfejteni a magyar munkavállaló részére abban az esetben, ha a magyar foglalkoztatója által elvállalt munkát Ausztriában kell elvégeznie? Be kell jelenteni a külföldi munkavállalást?
Részlet a válaszából: […] ...a nemzeti információs pontnál lehet tájékozódni. A Kiküldetési Irányelv szerint a kiküldetéssel kapcsolatban az egyes országok előzetes bejelentési kötelezettséget is előírhatnak, és Ausztria élt is ezzel a jogával. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az Ausztriába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Ellátások külföldi szülés esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult Magyarországon a külföldi szülése után egy kormánytiszt­viselő nő, aki 2015. július 8-tól 2016. március 31-ig a munkáltató engedélye alapján az Amerikai Egyesült Államokba történő utazása miatt mentesült a munkavégzési kötelezettsége teljesítése alól, a ki­esett munkaidőre nem illette meg díjazás, 2016. április 1-jétől vissza kellett volna mennie dolgozni, de időközben várandós lett, és a szülés várható időpontja 2016. május 20.? A munkavállaló férje tartós külszolgálatot teljesít külföldön, és valószínűleg a gyermek is ott fog megszületni, tehát az édesanya a szülésig már nem megy vissza dolgozni, és nem jön vissza Magyarországra sem. Az édesanya egy másik kifizetőnél részt vesz a Körösi Csoma ösztöndíjas programban, így havonta ösztöndíjat kap, de ez után nem fizet semmilyen járulékot. Jogosultak lesznek a szülők családi pótlékra annak ellenére, hogy a gyermek külföldön születik?
Részlet a válaszából: […] ...igénylésénél figyelemmel kell lenni az igényérvényesítési szabályokra is, amelyek szerint a pénzbeli ellátások iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra érvényesíthető (Eb-tv. 61. §).A Cst. hatálya a magyar állampolgárokra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 26.

Vakok személyi járadékában részesülő személy fogyatékossági támogatása

Kérdés: Valóban jogosult lenne a fogyatékossági támogatásra az a személy, aki jelenleg vakok személyi járadékában részesül? Előnyösebb lenne számára ez az ellátás?
Részlet a válaszából: […] ...elküldés napja, más szervnél benyújtott kérelem esetén a más szervhez történő benyújtás napját kell alapul venni. Amennyiben az igénybejelentés nem hiányos, illetve a hiányt az igénylő pótolta, viszont érvényes szakhatósági állásfoglalást a kérelméhez nem csatolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Felmondási védelem

Kérdés: Mennyiben érinti a munkavállaló tájékoztatási kötelezettségét a várandóssággal, valamint az emberi reprodukciós eljárással mint felmondási tilalmakkal összefüggésben hozott alkotmánybírósági döntés, a 17/2014. AB határozat?
Részlet a válaszából: […] ...intézkedést igénylő pozitív tartalmú jogosultságok (pl. munkaidő-kedvezmény) esetében a kedvezményre okot adó munkáltatónak történő bejelentése. Erről a munkáltató a várandósság első időszakában külső jelek hiányában nem is szerezhet másként tudomást, csak ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 28.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot kell megállapítania és levonnia. A külföldi vállalkozásnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. §-aiban meghatározott képviselő útján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Munkavégzés felfüggesztése és eltiltás a munkavégzéstől

Kérdés: Mi a különbség a munkavégzéstől való eltiltás és a munkavégzés felfüggesztése között? A munkavédelmi felügyelet jegyzőkönyvében az egyik dolgozót eltiltotta, a másikat felfüggesztette. Milyen jogcímen kell ezt rögzíteni a bérprogramban, jár-e munkabér ezekre a napokra, hogyan kell szerepeltetni a jelenléti íven ezt a távollétet, illetve szüneteltetni kell-e az érintettek biztosítási jogviszonyát?
Részlet a válaszából: […] ...elrendelni;h) elrendelni a 23. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzést;i) a balesetet munkabalesetnek minősíteni, továbbá a munkabalesetbejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy akivizsgálást elmulasztották, vagy nem a jogszabályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 2.

Izraeli állampolgárságú cégvezető jogviszonya

Kérdés: Saját jogán biztosítottá válik-e az az izraeli állampolgárságú cégvezető, aki feladatait részmunkaidős munkaszerződéssel látja el, amelyben a munkaidő nincs meghatározva, tehát kötetlen, munkabére 15 000 forint, amely után a társaság megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, a munkaadói járulékot és a tételes eho-t? A dolgozótól levonják az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot és a munkavállalói járulékot is. Kell-e taj-számot igényelni a cégvezető részére? Helyesen járt-e el a cég a járuléklevonás és -fizetés tekintetében? Helyes-e, hogy a munkaidő nincs meghatározva a munkaszerződésében, illetve mi lenne a helyes megfogalmazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni, kivéve, ha a bevallási kötelezettségének elektronikusúton tesz eleget, vagy az adóhatóságnak a 06T1031 számú nyomtatványonbejelentést tesz arról, hogy a dolgozója részére ténylegesen kifizetettjárulékalapot képező jövedelem – 15 000 forint – nem éri el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Munkaügyi ellenőrzés lehetséges szankciói

Kérdés: Milyen jogosultságai vannak a munkaügyi ellenőröknek, illetve milyen következményekkel járhat a munkaügyi ellenőrzés?
Részlet a válaszából: […] ...tág jogkört biztosít a felügyelők számára:A munkaügyi felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyénkülön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat,ellenőrzése során jogosult– belépni az ellenőrzése alá tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Szüléssel kapcsolatos egészségbiztosítási ellátások és a gyermekgondozási segély

Kérdés: Milyen ellátások illetik meg a kismamát gyermekszülés esetén, milyen feltételeknek kell érvényesülniük a jogosultsághoz, illetve hogyan történik az ellátások igénylése?
Részlet a válaszából: […] ...napjáig kerül sor a segély folyósítására. Az igényelbíráló szerv a már jogerősen elbírált ügybenbenyújtott ismételt igénybejelentést csak abban az esetben vizsgálja érdemben,ha az elbírálás szempontjából lényeges tényeket és bizonyítékokat hoz fel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.
1
2