Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra járuléktartozás esetén

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az ügyvezetői megbízása alapján társas vállalkozói jogviszonyban jön létre a biztosítása. A biztosítási jogviszony a bejelentéssel létrejön, ezzel az ügyvezető az egészségügyi szolgáltatásokra is jogosultságot szerez, és ez a jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Nyugdíjas tag bejelentése, közterhei

Kérdés: Melyik cégben kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy öregségi nyugdíjas magánszemély után, aki több társaságban is tag, és valamennyi cégében megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat? A magánszemély májusi nyugdíjazásáig az egyik cégben heti 36 órás munkaviszonyban dolgozott, de a nyugdíjba vonulása óta itt is megbízás alapján végzi a tevékenységét. Az ügyvezető valamennyi cégből kap megbízási díjat, de az nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Be kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon ezeket a jogviszonyokat?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben tulajdonos tagról van szó, aki egy­idejűleg több kft.-jében megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket.Ez társadalombiztosítási szempontból azt jelenti, hogy valamennyi kft.-ben kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Megbízott ügyvezető bejelentése, egyéni járulékai

Kérdés:

A 1202 megbízási jogviszony, vagy a 1210 választott tisztségviselő kóddal kell bejelenteni a 'T1041 számú nyomtatványon egy kft. ügyvezetőjét, aki nem tagja a társaságnak, megbízási szerződés alapján végzi az ügyvezetői teendőket, a havi jövedelme 250 000 forint, és emellett van egy részmunkaidős munkaviszonya egy másik cégnél? Milyen kódot kell használni a '08 jelű nyomtatványon, illetve milyen egyéni járulékokat kell vonni az ügyvezetőtől ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...el e tisztséget, díjazás hiányában nem tartozik biztosítási kötelezettség alá, így az ő ’T1041 lapon, biztosítottként történő bejelentése sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...és képviseletre jogosított tagnak kell tekinteni az új beltag vagy a közkereseti társasággá történő átalakulás cégbírósági bejelentéséig (legfeljebb 6 hónapos időtartamra), illetve ezt követően is e változásbejegyzési kérelem cégbírósági bejegyzéséig;3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Nyugdíjas könyvelő foglalkoztatása

Kérdés: Milyen lehetőség van annak a nyugdíjas mérlegképes könyvelőnek a foglalkoztatására, aki 3 kis cégnél havi 8-10 órában segít a lekönyvelt adatokból a bevallásokat készíteni, és eddig alkalmi munkavállalói kiskönyvvel foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...annyi előnye van e foglalkoztatásimódnak, hogy öt napnál rövidebb munkavégzés esetén elegendő a szóbelimegállapodás és az elektronikus bejelentés, illetve a jelenléti ív vezetése.Olvasónk nem közölte, hogy az egyes cégektől milyen összegű díjazásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Egyéni vállalkozó elmaradt járulékai

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. években annak az egyéni vállalkozónak, akinek ezekben az években a vállalkozásában bevétele, költsége, illetve jövedelme nem volt, és ugyanebben az időszakban ügyvezetői feladatokat látott el főfoglalkozású társas vállalkozói jogviszony keretében a saját tulajdonában lévő kft.-ben? A társas vállalkozó ezen jogviszonyára tekintettel 2006. augusztus 31-ig, a mindenkori minimálbérnél magasabb, 2006. szeptember 1-jétől a mindenkori minimálbér kétszeresénél magasabb havi bruttó összeget vett fel, mely után a közterhek (beleértve a vállalkozói járulékot és a tételes ehót is) megfizetése megtörtént. A társas vállalkozói jogviszony a heti 36 órás foglalkoztatást meghaladja.
Részlet a válaszából: […] ...így van – elmulasztotta az adóhatóság felé a ténylegesenfelvett (fel nem vett) jövedelemre vonatkozó, Art. 17/A. § szerinti bejelentésmegtételét. A 2007. január 1-jétől hatályos módosítás következtében a Tbj-tv.31. § (6) bekezdése az egyidejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 27.

Német állampolgárságú ügyvezető biztosítási jogviszonya

Kérdés: Megbízási szerződést kell-e kötni, vagy van valamilyen más lehetőség abban az esetben, ha egy magyar betéti társaság német állampolgárságú ügyvezetője részére, aki évente 2-3 alkalommal 1-2 napot tölt Magyarországon, a taggyűlés alkalmi díjazást állapít meg? Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, hanem a német anyavállalat tulajdonosa. Milyen dátummal kell megkötni a szerződést, milyen időszakot kell szerepeltetni az OEP-bejelentésen, illetve a havi járulékbevallásban? A fenti kérdések azért fontosak, mert az ügyvezető nyilatkozata szerint természetesen biztosított ugyan Németországban, de "magánbiztosítóval" van szerződése, amely nem ad ki E 101-s nyilatkozatot. Hogyan alakul a biztosítási kötelezettség abban az esetben, ha ugyanez a személy egy magyar kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője, de semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 94. § (3) bekezdése értelmében, amennyiben a betétitársaság jogi személy tagja az üzletvezetést az általa kijelölt természetesszemély útján látja el, akkor a vezető tisztségviselőkre vonatkozó személyielőírásokat a jogi személy tag képviselőjére kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.