20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Fogyatékossági támogatás és emelt összegű családi pótlék
Kérdés: Igényelhető a fogyatékossági támogatás egy 18. életévét betöltött, önellátásra képtelen személy után abban az esetben, ha emelt összegű családi pótlékot is kap? Folyósítható egyidejűleg a két ellátás?
2. cikk / 20 Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei
Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
3. cikk / 20 Fogyatékossági támogatás
Kérdés: Valóban nem jogosult fogyatékossági támogatásra a 18. életévét betöltött, súlyosan fogyatékos gyermek, ha családi pótlékot folyósítanak utána? A gyermek autista, jelenleg nem dolgozik, a család nehéz anyagi körülmények között él.
4. cikk / 20 Külföldi állampolgár utazási költsége
Kérdés: Adható adómentesen hazautazási költség egy EU-s állampolgárnak, aki egyébként Magyarországon rendelkezik lakcímkártyával, a lakcíme Budapesten van, de Franciaországba szeretne hazautazni? A munkavállaló a lakcímkártyán kívül regisztrációs igazolással rendelkezik Magyarországon. Hogyan állapítható meg, hogy a magyar lakcím állandónak vagy ideiglenesnek minősül, ha erre vonatkozóan semmi nem található a lakcímkártyán?
5. cikk / 20 Többes jogviszony az Európai Unióban
Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
6. cikk / 20 Fogyatékossági támogatás
Kérdés: Jogosan utasították el a 18. életévét betöltött autista gyermek fogyatékossági támogatás iránti igényét arra hivatkozással, hogy a szülők családi pótlékban részesülnek utána? Milyen lehetőségek vannak ebben az esetben?
7. cikk / 20 Jogosultság CSED-re és GYED-re külföldi előzetes biztosítási idő esetén
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a biztosított, aki 2018. január 2-től egy egyéni vállalkozónál heti 40 órás munkaviszonyban áll, ezt megelőzően pedig külföldön (Angliában) dolgozott? A munkavállaló havi bruttó alapbére jelenleg 250 000 forint, és várhatóan 2018. május 2-től igényelné a CSED-et.
8. cikk / 20 Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető
Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
9. cikk / 20 Fogyatékossági támogatás iránti igény elutasítása
Kérdés: Jogosan utasították el a fogyatékossági támogatás iránti igényt annak a szellemi hátránnyal született gyermeknek az esetében, aki betöltötte a 18. életévét, és jelenleg alapösszegű családi pótlékot kap?
10. cikk / 20 Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai
Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?