Kft.-ügyvezető visszamenőleges bejelentése munkaviszonyban

Kérdés:

Egy egyéni vállalkozó 2017. május 1-jétől 2022. augusztus 31-ig kisadózói tevékenységet folytatott. Emellett egyszemélyes kft.-jében ingyenes megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket. 2023. év elején nyugdíjigényt nyújtott be. Az ezzel kapcsolatos eljárás során a nyugdíjbiztosítás nem fogadta el kisadózóként szerzett szolgálati idejét arra hivatkozással, hogy a biztosítás társas vállalkozóként terjedt ki rá. A nyugdíjbiztosítás az adóhatósághoz fordult, amely jogkövetési eljárás keretében vizsgálta az ügyet, és egyetértett az állásponttal, illetve ennek megfelelően szólította fel a céget az önellenőrzésre. A cég nem ért egyet teljes egészében ezzel a véleménnyel, de elejét szeretnék venni az ezzel kapcsolatos jogvitának mind a kormányhivatallal, mind pedig az adóhatósággal. Lehetséges ebben az esetben az a megoldás, hogy az érintett tagot visszamenőlegesen részmunkaidős munkaviszonyra jelentse be a cég, és ennek megfelelően végezzék el az önellenőrzést?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szenteljünk néhány sort az alapproblémának, tehát a jogviszony kérdésének. A Kiva-tv. – 2022. augusztus 31-ével hatályát veszített – 2. §-a 8. pontjának g) pontja értelmében nem minősül főállásúnak az a kisadózó, aki egyben társas vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Foglalkoztatásfelügyeleti hatóság ellenőrzése

Kérdés: A társadalombiztosítási jogviszony utólagos bejelentésére való kötelezésen kívül milyen összeg után milyen közteherfizetési kötelezettség előírására kerül sor a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság vizsgálata során, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget? Melyik hatóság illetékes a munkáltató, illetve a munkavállaló részére előírt kötelezettségek utólagos megfizettetésével kapcsolatos eljárás lefolytatására, és ezt melyik jogszabály rendezi?
Részlet a válaszából: […] ...új törvény 10. §-ában foglaltak szerint, ha a foglalkoztató a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a foglalkoztatásfelügyeleti hatóság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Szlovák részmunkaidős munkaviszony közterhei

Kérdés: Meg kell fizetni Szlovákiában vagy Magyarországon a közterheket a szlovák leányvállalatnál fennálló 10 órás részmunkaidős munkaviszonyból származó kereset után egy magyar kft. Magyarországon lakó magyar ügyvezetője esetén, aki ezt a tevékenységet heti 40 órás főfoglalkozású munkaviszony keretében látja el, amely biztosítási jogviszonyáról rendelkezik A1 igazolással is a magyar társadalombiztosítási szervtől? A Szlovákiában szerzett munkabérből jelenleg az igazolás ellenére levonásra kerülnek a magyar jogszabályok szerinti járulékok. Helyesen jár el a szlovák bérszámfejtő ebben az esetben? Hogyan kell bevallani a közterheket a részmunkaidős munkaviszony esetén, hogy ne álljon fenn kettős biztosítás?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben foglaltak szerint a szlovákiai cég is választott -, hogy a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget közvetlenül saját maga teljesíti. Ennek érdekében vélhetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Külföldi magánszemélyek kötelezettségei és jogosultságai

Kérdés: Egy kínai állampolgárságú tanárnő 2009-től folyamatosan Budapesten, a Konfucius Intézetben dolgozik, kiküldetés keretében. A kiküldetése még előreláthatóan további 2 évig tart. Kiskorú gyermeke vele együtt Magyarországon tartózkodik, és általános iskolai tanulmányokat folytat. A tanárnő Magyarországon saját tulajdonú lakással rendelkezik, amely az ő és gyermeke itteni bejelentett lakóhelye is egyben. A 76 éves kínai állampolgárságú nagymama (kínai nyugdíjas) szintén velük együtt Magyarországon él, mindhárman tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hogyan alakulnak a társadalombiztosítási kötelezettségek és jogosultságok?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot kell megállapítania és levonnia. A külföldi vállalkozásnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Art. 8. és 9. §-aiban meghatározott képviselő útján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Részmunkaidős munkaviszonnyal rendelkező kft.-tagok járulékai

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér után a járulékokat azok után a kft.-tagok után, akik rendelkeznek napi 4, illetve 6 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...ennél kevesebb, vagy nulla, a társas vállalkozás ajárulékbevallásában a ténylegesen felvett jövedelem feltüntetésével bejelentésttehet arról, hogy a járulékokat a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbérután fizeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Nyugdíjas munkavállaló tiszteletdíja

Kérdés: Mi a járulékalap összege abban az esetben, ha egy heti 10 órás részmunkaidőben, havi 20 000 forint munkabérért foglalkoztatott nyugdíjas munkavállaló részére negyedévente tiszteletdíjat is fizetnek? A tiszteletdíj összege 117 540 forint/negyedév a július-szeptember hónapokra vonatkozóan, aminek kifizetése utólag, október hónapban történt meg. A cég megfizeti a minimum-járulékalap utáni járulékokat.
Részlet a válaszából: […] ...kivéve, ha a munkaadóa bevallási kötelezettségének elektronikus úton tesz eleget, vagy azadóhatóságnak a 06T1031 számú nyomtatványon bejelentést tesz arról, hogy adolgozója részére ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem – 20000 forint – nem éri el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 16.

Részmunkaidős munkavállaló minimum-járulékalapja

Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetni a járulékokat annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, aki heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, és ténylegesen a minimálbér felét keresi?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett járulékalapot képezőjövedelem után kell megfizetnie, feltéve hogy erre vonatkozóan az Art. 17/A.§-ában meghatározott bejelentést az adóhatóság felé benyújtotta. Az Art. 17/A.§-ában előírtak alapján a foglalkoztatónak elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Minimum-járulékalap részmunkaidős munkavállaló esetében

Kérdés: Amennyiben egy biztosítottnak 2 munkahelye közül az egyik 6 órásban megfizetik a 125 000 forint minimum-járulékalap utáni járulékot, akkor a másik 2 órás munkahelynek is kell-e a 125 000 forint arányosított része után fizetni, illetve lehet-e erről kedvezményt kérni, ha igen, hogyan?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos Art. 17/A. §-a értelmében a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a)pontja szerinti biztosítottat foglalkoztató első alkalommal ezt a bejelentést2006. október 12-éig teheti meg. Az első bejelentésre nyitva álló határidőtkövetően biztosítottá váló személy esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...feltüntetésévelelektronikus úton, az elektronikus bevallásra egyébként nem kötelezett az errea célra rendszeresített nyomtatványon bejelentést tehet az állami adóhatóságnaka járulékalapot képező jövedelem, illetve adóelőleg-alap mértékéről a Tbj. 20.§...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.