Egyszemélyes kft. tagjának jogviszonya

Kérdés: Kétszeresen kell megfizetni a járulékokat abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. tagja személyes közreműködése alapján és a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetői tevékenysége alapján is társas vállalkozóvá válik?
Részlet a válaszából: […] ...30 százalékát elérő (de 0 forintnál nagyobb) jövedelem esetén csak a szociális hozzájárulási adót kell leróni, ugyanakkor nincs bejelentési kötelezettség, míg 0 forintos megbízás esetén, sem bejelentési kötelezettség, sem pedig szociális hozzájárulási adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos szociális hozzájárulási adót, amely vonatkozásában kedvezményt nem lehet érvényesíteni.Biztosítási kötelezettség híján bejelentési és járulékfizetési kötelezettség nincs, viszont a 27 százalék szociális hozzájárulási adó ebben az esetben is terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Kültag önálló munkavégzése

Kérdés: Végezhet munkát a cég részére egy betéti társaság kültagja, ha számlát állít ki, és máshol nincs munkaviszonya, valamint a társaság sem fizet utána járulékokat? A kültag magánszemélyként megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...alapján a jövedelem nem éri el a biztosítási kötelezettséghez szükséges határösszeget, akkor természetesen nincs a társaságnak bejelentési kötelezettsége, viszont a kifizetett jövedelem után ebben az esetben is meg kell fizetnie a 27 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldivállalkozás a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal összefüggőbejelentési, járulékfizetési, szociálishozzájárulásiadó-fizetési és -bevallásikötelezettséget az Art. 8. és 9....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Ekhós dolgozó szülése

Kérdés: Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a munkavállaló, aki az ekho szerinti adózást választotta, és 2010-ben szeretne szülni? A biztosított bejelentése a minimálbér alapján megtörtént, az a fölötti rész pedig ekhós.
Részlet a válaszából: […] ...a személyes közreműködés ellenértéke. Teháta felsoroltak valamelyike alapján biztosított. Tájékoztatása szerint, mintbiztosítottnak a bejelentése minimálbérrel történik. A terhességi-gyermekágyisegély és gyermekgondozási díj jogosultságát 2010. április 30-át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...az Art. 31. §(2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képezőjövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy atársadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Egyetemi hallgatói jogviszonyát szüneteltető beltag járulékai

Kérdés: Kell-e fizetni a minimálbér alapján megállapított járulékokat egy betéti társaság személyesen közreműködő beltagja után abban az esetben, ha nappali tagozatos egyetemi hallgató, de a hallgatói jogviszonya pár hónapig passzív okból szünetel? Eddig a tételes ehót fizette utána a cég.
Részlet a válaszából: […] ...nem éri el a minimálbérkétszeresét, a bt. a járulékbevallásában – a tényleges járulékalapot képező jövedelemfeltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosításijárulékot, továbbá a beltag az egészségbiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 25.

Vállalkozóként biztosított személy egyéni járuléka

Kérdés: Viselheti-e a társas vállalkozás a vállalkozót terhelő járulékkülönbözetet abban az esetben, ha a társas vállalkozóként biztosított személy járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot, 2008-tól a minimálbér kétszeresét, és ezt a társas vállalkozás havonta bejelenti az állami adóhatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...kétszeresénél, 2008-ban havi 138 000 forintnál, akkor a társasvállalkozás a járulékbevallásban a tényleges jövedelem feltüntetésévelbejelentéssel élhet, melynek alapján a járulékot a tényleges jövedelem, delegalább a minimálbér után kell megfizetni [Tbj-tv. 27....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Járulékok elszámolása

Kérdés: Kit terhel a többletjárulék abban az esetben, ha egy kft. főfoglalkozású tagja a járulékokat a minimum-járulékalap után fizeti meg, de csak havi 80 ezer forint jövedelmet vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem kisebb 131 000 forintnál, akkor a társas vállalkozás ajárulékbevallásban a tényleges jövedelem feltüntetésével bejelentéssel élhet,melynek alapján a járulékot a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbérután kell megfizetni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

Betéti társaság beltagjának járulékfizetése

Kérdés: Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság azadóhatóság felé teljesített járulékbevallásban – a tényleges járulékalapotképező jövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a járulékokata járulékalapot képező jövedelem, és nem a minimum-járulékalap után fizeti meg.Ugyanezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.
1
2