9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Nyugdíjbiztosítási adatok
Kérdés: Hogyan kaphat információt a munkavállaló arról, hogy hány év szolgálati idővel rendelkezik, illetve, hogy minden korábbi munkáltatója megtette-e a rá vonatkozó bejelentést?
2. cikk / 9 Nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés:
Be kell adnia a foglalkoztatónak a 'T1041-es bejelentést, illetve jelezni kell valamilyen módon a '08-as bevallásban, ha egy munkavállaló már betöltötte a nyugdíjkorhatárt, de egyelőre nem élt a nyugdíjazás lehetőségével?
3. cikk / 9 Hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgató bejelentése
Kérdés: Be kell jelenteni a 'T1041-es bejelentőlapon a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott egyetemi hallgatót, aki a 4 hetes kötelező szakmai gyakorlatát tölti, a díjazása 60 900 forint, azaz hetente a minimálbér 15 százalékát nem haladja meg? Hogyan kell bejelenteni a hallgatói jogviszonyt a '08-as nyomtatványon?
4. cikk / 9 Szolgálati idő elismertetése
Kérdés: Befizethető utólag a járulék abban az esetben, ha egy 1992 óta 36 órás munkaviszony mellett dolgozó egyéni vállalkozó szolgálatiidő-megállapítási kérelmének elbírálása során kiderült, hogy a munkáltató 1994-1995 évekre vonatkozóan nem igazol 8 hónapot, tehát erre az időre a vállalkozó főfoglalkozásúvá válik? Van valamilyen más módja a szolgálati idő elismertetésének?
5. cikk / 9 Háztartási munka
Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.
6. cikk / 9 Kft. tagjainak jogállása
Kérdés: Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
7. cikk / 9 "Napszámosok" foglalkoztatása
Kérdés: Kell-e az APEH-tól adószámot, illetve a tb-től törzsszámot kérni, és ha igen, milyen tevékenységre abban az esetben, ha egy magánszemély a tulajdonát képező ingatlan felújítására, illetve a ház körüli tevékenység ellátására két magánszemély segítségét veszi igénybe? A két személy e feladatot kb. havi 40 órában végzi, de egyéb munkahellyel nem rendelkeznek, bérezésük bruttó 15 900 forint. A magánszemély ugyanolyan munkaszerződést köteles-e kötni, mintha vállalkozó volna? Kell-e közterheket fizetni, illetve van-e adatszolgáltatási kötelezettség az OEP, illetve az APEH felé?
8. cikk / 9 Bejelentés a társadalombiztosítás felé
Kérdés: Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a munkavállaló meggyőződjön arról, hogy munkáltatója bejelentette-e a társadalombiztosítás felé?
9. cikk / 9 Igazolatlan távollét járulékkötelezettsége
Kérdés: Terheli-e járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót a dolgozó igazolatlan távollétének időtartamára?