8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Táppénzjogosultság fizetés nélküli szabadság megszakítása esetén
Kérdés: Helyesen jár el a kifizetőhely, ha el-utasítja a munkavállaló táppénzigényét a 2024. március 4-től március 15-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha a dolgozó fizetés nélküli szabadságon van gyermekgondozási díj folyósítása miatt, amelynek megszakítási szándékát 2024. március 1-jén jelentette be 2024. március 3-ai dátummal, és egyben tájékoztatta a munkáltatót, hogy március 4-től veszélyeztetett terhességére tekintettel keresőképtelen? A munkáltató tájékoztatta a munkavállalót, hogy a bejelentést követő 14. napon, azaz 2024. március 15. napjával szakíthatja meg a fizetés nélküli szabadságot, így táppénzt csak 2024. március 16. napjától igényelhet. A munkavállaló a fenti tájékoztatás ellenére leadta a kezdő "orvosi igazolást" a kifizetőhely részére 2024. március 4. napjától.
2. cikk / 8 GYED megállapítása
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely az alábbi esetben? Egy 2019 óta a munkáltatónál dolgozó munkavállaló 2022. októberben szült, a szülés napjától megigényelte a CSED-et, amelyet a kifizetőhely folyósított is részére. 2022. november 1-jétől azonban visszamondta az ellátást, mert keresőtevékenységet folytat (egy másik társaságban ügyvezető). 2023. április 1-jétől GYED-et igényelt, nyilatkozott, hogy többes jogviszonyosként a másik társaságban nem igényli ezt a pénzbeli ellátást, ezért kérelme alapján a kifizetőhely megállapította részére a GYED-et, amelynek alapja a megelőző 365 napban elért tényleges jövedelme (figyelemmel a GYED-maximumra). Befolyásolja az ellátás megállapítását a 2022. november 1. és a 2023. március 31. közötti időszak, amikor a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt gyermeke gondozására tekintettel?
3. cikk / 8 CSED-ben részesülő személy külföldi tartózkodása
Kérdés: Fennmaradhat a CSED folyósítása a szociális biztonsági egyezmény szabályai alapján abban az esetben, ha az ellátásban részesülő édesanya gyermekével az Amerikai Egyesült Államokba költözik, ahol a férje várhatóan 3 éves határozott időtartamra munkát vállalt? Az anya Magyarországon rendelkezik egy 36 órás munkaviszonnyal és emellett szja-adózó egyéni vállalkozó. Fennmarad a CSED-, GYED-folyósítás alatt Magyarországon a biztosítási jogviszony? A GYED-folyósítás lejártát követően hogyan alakul a biztosítási jogviszony Magyarországon, amennyiben a GYES-folyósítás felfüggesztésre kerül a külföldi tartózkodás miatt? Amennyiben a feleség a GYED-folyósítás alatt, illetve a folyósítás lejártát követően a magyar székhelyű egyéni vállalkozásban dolgozik az Egyesült Államokban, hol jön létre a biztosítási jogviszony? Amennyiben a férj Magyarországon is köt munkaszerződést online távmunkára, és továbbra is fennáll az amerikai munkaviszonya, a magyar munkaszerződés alapján hogyan alakul a biztosítási jogviszonya? Lehet ebben az esetben kettős biztosítási jogviszony?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
A CSED-, illetve GYED-jogosultság vizsgálatánál figyelembevételre kerülhet az Egyesült Államokban biztosításban töltött idő? Magyarországi biztosítási jogviszony esetén hogyan lehet a keresőképtelenséget igazolni a táppénzjogosultsághoz abban az esetben, ha a keresőképtelenség az Egyesült Államokban jött létre?
4. cikk / 8 Egyéni vállalkozó jogosultsága rokkantsági ellátásra
Kérdés: Igényelhet rokkantsági ellátást egy egyéni vállalkozó úgy, hogy nem szünteti meg a vállalkozását, hanem csak szünetelteti a te-vékenységét? Amennyiben igen, akkor megoldható a szüneteltetés úgy, hogy a vállalkozó GYED mellett munkát végző alkalmazottja tovább dolgozhasson a szünetelés alatt annak érdekében, hogy ne szakadjon meg a folyamatos jogviszonya?
5. cikk / 8 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mely esetekben adható és mely esetekben kötelező kiadni a fizetés nélküli szabadságot? Mindenképpen írásban kell igényelni, vagy elegendő a szóbeli közlés? Megtagadhatja a munkáltató a munkavállaló kérését abban az esetben, ha nem tudja pótolni a hiányzó munkaerőt, illetve van lehetőség arra, hogy nem a kért időpontban, hanem később adja ki a fizetés nélküli szabadságot?
6. cikk / 8 Második gyermek születésének utólagos bejelentése
Kérdés: Mely időszakokat kell beszámolni a biztosítási időbe annak a munkavállalónak az esetében, akinek az első gyermeke után járó GYED-jogosultsága 2011. február 27-én lejárt, február 28-tól gyermekgondozás céljából fizetés nélküli szabadságot igényelt, majd 2011. október elején bejelentette a munkáltatójának, hogy 2010. június 11-én megszületett a második gyermeke is? A második gyermek után járó GYED-et visszamenőleg 6 hónapra 2011. április 1-jétől számfejtette a kifizetőhely, előtte szabadságot számoltak el a 2011. február 28-tól március 31-ig tartó időszakra.
7. cikk / 8 Felmondási tilalom GYES ideje alatt
Kérdés: Vonatkozik-e a felmondási tilalom a GYES folyósítása alatt, illetve azt követő 30 napban arra az apukára, aki a gyermeke kétéves korától hároméves koráig igényli a GYES-t? A GYED-et az édesanya kapta, az apuka 8 órában dolgozott, illetve dolgozik a GYES mellett is. A GYES igényléséről a munkáltatóját tájékoztatta. Meddig áll felmondási védelem alatt az a munkavállaló, aki tartósan beteg gyermekével annak 10 éves koráig van GYES-en, és mellette 8 órában dolgozik? Meddig áll fenn ez a védelem, ha tartósan beteg ikreket nevel a munkavállaló? Vonatkozik-e a felmondási tilalom arra a munkavállalóra, akivel a GYES ideje alatt kötött munkaszerződést a cég? Mi a helyzet, ha a felvételkor közli, és mi, ha a felvételkor nem közli, hogy GYES mellett dolgozik?
8. cikk / 8 Foglalkoztatói teendők szülés esetén
Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?