19 cikk rendezése:
1. cikk / 19 Nyugdíjba vonult munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a baleseti táppénz összegét annak a dolgozónak, aki 2020. szeptember 1-jétől állt egy kft. alkalmazásában, 2022. december 15-én üzemi balesetet szenvedett, és ettől a naptól 2023. június 30-ig baleseti táppénzt folyósított részére a kifizetőhely, és augusztus 5-től a korábbi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen? A keresőképtelenségről szóló igazoláson az "1" kódot tüntette fel a kezelőorvos. Időközben a munkavállaló 2023. január 9-től öregségi nyugdíjassá vált. Alkalmazhatja a kifizetőhely azt a szabályt, hogy annak, aki ugyanabból az üzemi balesetből kifolyólag a baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül újból keresőképtelenné válik, nem lehet kevesebb az ellátás összege a korábban folyósított baleseti táppénz összegénél?
2. cikk / 19 Baleseti táppénz előzménye
Kérdés: Mennyi időre kaphat baleseti táppénzt az a munkavállaló, aki 2020. november hónapban szenvedett üzemi balesetet, baleseti táppénzének folyósítását az egy év leteltette után, az orvosszakértő véleménye alapján 2022. július 31-ig meghosszabbították, 2022. augusztus 1-jétől 19-éig fizetett szabadságon volt, 2022. augusztus 22-től 29-ig dolgozott, majd 30-ától ismét keresőképtelen állományba került az üzemi balesetéből kifolyólag?
3. cikk / 19 Külföldi biztosítási idő igazolása
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a cégnél 2021. július 5-től alkalmazásban álló munkavállaló 2021. július 8-án közúti balesetet szenvedett, amelyet úti balesetként elismert a munkáltató, de a folyamatos keresőképtelensége augusztus 2-től már "8"-as kóddal igazolt? A munkavállaló belépésekor a korábbi biztosítási idejére vonatkozóan úgy nyilatkozott, hogy 2019. július 1-jétől 2021. május 31-ig férjével Angliában éltek, ott is dolgozott, de a brit biztosítási idejét igazoló okmánnyal nem rendelkezik.
4. cikk / 19 Balesetitáppénz-jogosultság
Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
5. cikk / 19 Ekhós munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Milyen alap figyelembevételével állapítják meg a munkavállaló baleseti táppénzének összegét abban az esetben, ha munkaviszonyában a teljes keresetére az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást választotta, és munkába menet balesetet szenvedett? Valóban a minimális nyugdíj 150 százalékát veszik figyelembe ebben az esetben, tekintettel arra, hogy nem fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot?
6. cikk / 19 Baleset keresőképtelenség ideje alatt
Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
7. cikk / 19 Táppénz úti balesettel összefüggő keresőképtelenség miatt
Kérdés: Baleseti vagy normál táppénzt (betegszabadságot) kell elszámolni annak a munkavállalónak az esetében, aki korábban úti balesetet szenvedett, és 180 napot meghaladó időn túl ismét orvosi ellátást kellett igénybe vennie ugyanazzal a balesettel összefüggésben?
8. cikk / 19 Osztószámcsökkentő napok száma szabadság esetén
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az üzemi baleseti táppénz megállapításához szükséges rendszeres jövedelmet csökkentő távolléti díjhoz kapcsolódó osztószámcsökkentő napokat abban az esetben, ha a munkavállaló 2 nap szabadságot vesz ki csütörtökre és péntekre? Ebben az esetben 2 nap vagy 4 nap lesz az osztószámcsökkentő időszak?
9. cikk / 19 Baleseti táppénz alapja
Kérdés: Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz naptári napi átlagának kiszámításánál az április hónapban végzett túlóráért elszámolt bér annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. május 2-án 13.00 órakor üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló munkaideje 5.45-től 14.00 óráig tartott, a baleset napjára megkapta a teljes munkaidőre járó munkabért. A dolgozó 2011. április havi törzsbére 170 240 forint + 2 napra fizetett szabadság 19 348 forint + munkaszüneti napra járó bér 9674 forint + túlóra 35 840 forint.
10. cikk / 19 Baleseti táppénz
Kérdés: Mikortól jár baleseti táppénz annak a munkavállalónak, aki 2010. november 11-én 13.00 órakor üzemi balesetet szenvedett, munkaideje 14.00 óráig tartott volna, és erre a napra teljes munkabért kap? Mi lesz az ellátás összege, ha a 2010. október havi munkabére 200 600 forint, valamint 76 240 forint 6 nap fizetett szabadság, és október hónapban került elszámolásra a szeptember havi 56 580 forint összegű, valamint az október hónapra járó 44 160 forint összegű túlórája is?