13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Egyéni cég tagja
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy egyéni cég tagjának abban az esetben, ha eddig teljes munkaidős munkaviszonyban állt, de a bértámogatás kapcsán munkaideje heti 30 órára csökkent? Megteheti, hogy a cégben is csak napi 1-2 órában végezzen munkát ennek megfelelő díjazásért?
2. cikk / 13 Főállású anya vállalkozásai
Kérdés:
Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
3. cikk / 13 Szünetelő egyéni vállalkozás figyelembevétele ellátásra való jogosultság megállapítása során
Kérdés: Beszámítható a csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz az egyéni vállalkozásban töltött idő annak a munkavállalónak az esetében, aki 2016. december 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában heti 40 órás munkaidőben, 2017. március 8-tól veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és 2012-től egyéni vállalkozó, de a tevékenységét 2016. december 1-jétől három évig szünetelteti?
4. cikk / 13 GYÁP-jogosultság
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén GYÁP-ra az a munkavállaló, aki határozott időre szóló munkaszerződéssel, napi 8 órás munkaidőben dolgozott 2013. október 1-jétől 2015. március 31-ig, majd a határozott idő lejárta után két 4 órás munkaviszonyt létesített 2015. április 1-jétől, illetve 2015. május 4-től, és 2015. május 7-től gyermeke betegsége miatt gyermekápolási táppénzt igényelt?
5. cikk / 13 Járulékfizetési felső határ részmunkaidős munkavállaló esetében
Kérdés: Le kell-e csökkenteni a járulékfizetési felső határt is abban az esetben, ha valakinek lecsökkent a munkaideje 2 órára?
6. cikk / 13 Gyermekápolási táppénz igénybevétele
Kérdés: Jogosult-e mindkét szülő gyermekápolási táppénzre a 2006. december 8-án született gyermekük után abban az esetben, ha teljes munkaidőben dolgoznak, és a GYES-t az apa veszi igénybe? Véleményünk szerint, mivel mindkét szülő jövedelemmel rendelkezik, a gyermek születésnapjától a következő születése napjáig járó gyermekápolási táppénzes napokat bármilyen megosztásban felhasználhatják.
7. cikk / 13 Táppénz igénylése GYES folyósítása alatt
Kérdés: Mennyi szabadságot kaphat az a munkavállaló, aki két év GYES után félállásba visszamegy dolgozni? A dolgozó második gyermekét várja. Kaphatja-e továbbra a GYES-t, ha a szülésig betegállományba kerül, és táppénzt igényel?
8. cikk / 13 GYED folyósításának megszüntetése
Kérdés: Kérheti-e a GYED folyósításának megszüntetését, illetve ha elhelyezkedik, és 2 hónap múlva ismét kéri a GYED folyósítását, ezzel megszerzi-e az ismételt szülése esetén a terhességi-gyermekágyi segélyre és a GYED-re a jogosultságot az az édesanya, aki 2005. áprilisig nappali tagozatos főiskolai hallgató volt, 2005. július 20-tól 2006. december 31-ig határozott idejű munkaszerződéssel alkalmazták, és 2006. december 19-én szült? A szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben, majd jelenleg is gyermekgondozási díjban részesül, és második babát szeretne.
9. cikk / 13 Kezdő egyéni vállalkozó közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie 2006. évre annak az egyéni vállalkozónak, aki 2006. szeptember 4-én váltotta ki vállalkozói igazolványát?
10. cikk / 13 GYES-ben és GYET-ben részesülő munkavállalók eho-ja
Kérdés: 2006-ban is mentesül-e a tételes eho megfizetése alól az a munkáltató, aki GYES-ben, illetve GYET-ben részesülő munkavállalót foglalkoztat 4, illetve 8 órában?