14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője
Kérdés:
Jogosult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy kft. nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő tagja, aki eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, de most ő lett az ügyvezető? Meg kell fizetni a minimumjárulékot ebben az esetben az ügyvezetői státuszra tekintettel?
2. cikk / 14 Szakképzési hozzájárulás rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló után
Kérdés: Milyen feltételeknek kell teljesülnie annak érdekében, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló után a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény mellett igénybe lehessen venni a szakképzési hozzájárulásra vonatkozó kedvezményt is?
3. cikk / 14 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
4. cikk / 14 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
5. cikk / 14 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy 57 százalékos egészségi állapottal rendelkező, B1-es kategóriába tartozó, rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó, akinek a megváltozott munkaképességét 2018-ban állapították meg? Havi 25 ezer vagy havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie abban az esetben, ha bejelentkezik a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá?
6. cikk / 14 Rehabilitációs kártya rokkantsági ellátás megszűnése esetén
Kérdés: Visszavonják a rehabilitációs kártyáját annak a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak, aki eddig részmunkaidőben dolgozott, de a közeljövőben teljes munkaidős lesz, jelentősen megemelkedik a munkabére, és emiatt elveszítheti az ellátását?
7. cikk / 14 Támogatások rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló után
Kérdés: Milyen támogatást vehet igénybe a munkáltató a rehabilitációs ellátásra jogosult "D" kategóriába sorolt munkavállalója után? Hol és milyen módon igényelhetők a támogatások?
8. cikk / 14 Megváltozott munkaképességű vállalkozó
Kérdés: Jogosult a társas vállalkozás a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezményre az ügyvezető tagja után, aki 2011. december 31-én szociális járadékban részesült, mert egészségi állapotát véglegesen 50 százalékos mértékűnek minősítették, de a keresete miatt lemondta az ellátást?
9. cikk / 14 Ügyvezető szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Jár a 27 százalékos kedvezmény egy kft. rehabilitációs kártyával rendelkező ügyvezetője után, ha ő egyben többségi tulajdonosa a cégnek, vagy csak alkalmazottak foglalkoztatása után jár a kedvezmény?
10. cikk / 14 Rokkantsági járadékban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli azt a rokkantsági járadékban részesülő személyt, aki egyéni vállalkozásba kezd? Milyen kereseti korlát vonatkozik rá, illetve igénybe vehet-e szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt?