Tartós keresőképtelenség

Kérdés: Jár fizetett szabadság a keresőképtelenség idejére annak az 1957. május 7-én született dolgozónak, aki 2017. május 14. óta keresőképtelen, és előreláthatóan még hosszú ideig beteg lesz? Hogyan és mikor kell elindítani a rokkant-ellátás igénylését? Az igénylés előtt meg kell szüntetni a munkaviszonyt? Van valamilyen fizetési kötelezettsége ebben az esetben a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az egészségkárosodása üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye-e, 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Leszázalékolás üzemi baleset után

Kérdés: Mikor kell elindítania a leszázalékolási eljárást annak a munkavállalónak, aki 2010-ben munkahelyi balesetet szenvedett, több mint fél éve táppénzben részesül, és a háziorvos tájékoztatása szerint a leszázalékolása elkerülhetetlen? Leszázalékolás esetén számít-e, hogy a munkaképesség-csökkenése üzemi baleset miatt keletkezett? Mik a munkavállaló lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultságot, amennyiben az üzemi baleseténekkövetkeztében 13 százalékot meghaladó mértékű egészségkárosodása keletkezett,de baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék nem illeti meg. (A 20százalékot meg nem haladó egészségkárosodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 29.

Nyugdíjazással kapcsolatos munkáltatói feladatok

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak a dolgozó nyugdíjba vonulásával kapcsolatban? Mit kell tennie akkor, ha a nyugellátást visszamenőlegesen állapították meg, de a dolgozó folyamatosan tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a hozzátartozóknak járnak.A nyugellátások típusai:– saját jogú nyugellátások: = öregségi nyugdíj, = rokkantsági nyugdíj, = baleseti rokkantsági nyugdíj,– hozzátartozói nyugellátások: = özvegyi nyugdíj, = árvaellátás, = szülői nyugdíj, =...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 15.

Ellátás megtérítése munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsön vevő munkáltató köteles-e megtéríteni a baleseti táppénzt abban az esetben, ha a munkaügyi vizsgálat megállapította, hogy a baleset azért történt, mert a munkavállaló baleseti oktatása nem történt meg?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzés atipikus jogviszony, amelyre az Mt.általános rendelkezéseitől eltérő szabályok vonatkoznak.Kölcsönzés esetén a munkáltatói oldalon két jogalany, akölcsönbe adó és kölcsön vevő munkáltató jelenik meg, illetve harmadikként akölcsön adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó előírásokat az Mt.-t módosító 2001. évi XVI. törvény vezette be 2001. július 1-jei hatállyal. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 193/B-193/P. §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák. A rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.