Szolgálati idő utólagos módosítása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíj elbírálása során nem fogadtak el szolgálati időként 250 nap egyéni vállalkozói jogviszonyt az 1992-es évben arra hivatkozva, hogy csak baleseti járulékot kellett fizetnie? Ugyancsak nem fogadták el a középiskolai tanulmányai alatt kb. másfél évig végzett rikkancs tevékenységet, annak ellenére, hogy két hiteles tanú jegyzőkönyvben is igazolta a jogviszony meglétét, amiről egyébként semmilyen dokumentummal nem rendelkezik. A nyugdíjat megállapító határozatban erről a jogviszonyról egyáltalán nem rendelkeztek, annak ellenére, hogy abban az időben a nyugdíjjárulék levonása megtörtént.
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozás tagjának 1992. március 1-jétől baleseti járulékot kellett fizetnie, amely baleseti ellátás és baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosította.Az egyéni vállalkozót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas beltag járulékai

Kérdés: 2006. január 1-jére visszamenőleg milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak egy betéti társaság nyugdíjas beltagjának, aki egyidejűleg heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...alapján járulékalapot képező jövedelem kerül kifizetésre(elszámolásra). Ez esetben a jövedelem után fizetendő baleseti járulék mértéke2006. augusztus 31-éig 5 százalék volt, mely a társaságot terhelte (Tbj-tv. 36.§). 2006. szeptember...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.

Nyugdíjas munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a kft.-nek, amely egy saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztat teljes munkaidőben 70 ezer forint bruttó munkabér ellenében? Mennyi lesz a dolgozó nettó fizetése?
Részlet a válaszából: […] ...(Szja-tv.18. §).És végül: ha kiegészítő tevékenységet folytató társasvállalkozóról lenne szó, akkor a társaságot 5 százalék baleseti járulékterhelné csak, és a 70 000 forint alapulvételével számított adóelőleg összege(Tbj-tv. 36. §).Ezen túlmenően, 2006...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 13.

Családi gazdálkodó közterhei 2005. január 1. után

Kérdés: A 207/2004. Korm. rendelet alapján 2005. január 1-je után a családi gazdálkodó más keresőtevékenységet főfoglalkozásban nem végezhet. Milyen járulékok és adó megfizetésére lesz kötelezett az a családi gazdálkodó, aki: – nyugdíjas, részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó, illetve – aktív részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozó?
Részlet a válaszából: […] ...akkor: nyugdíjasként kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül, tehát tényleges kivétje után 5 százalék baleseti járulék fizetésére kötelezett, egyéb társadalombiztosítással összefüggő kötelezettsége viszont nincs, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.

Bt. beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Bt. beltagja részére 67 százalékos rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg. A tb azt kérte, hogy lépjen ki, és csak napi 4 órában dolgozhat. Hogyan valósítható ez meg, mik a munkáltató teendői, hogy valóban megtörténjen a rokkantsági nyugdíjazás? Elég-e, ha a bejelentés a biztosítottakról elnevezésű nyomtatványon bejelenti kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak, fizeti utána az eho-t és az 5 százalékos baleseti járulékot a kivett jövedelem után, hiszen eddig is tagként működött közre?
Részlet a válaszából: […] ...folytató társas vállalkozóként lényeges mértékben csökkent jövedelemmel végezhet munkát a bt.-ben, mely után az 5 százalékos baleseti járulék, valamint a tételes eho megfizetése terheli a társaságot. A kiegészítő tevékenységű tagként történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem kifizetésével egyidejűleg – a biztosítottat írásban tájékoztatja az általa fizetett társadalombiztosítási járulékról, baleseti járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékról, illetőleg túlvonás miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Rokkantsági nyugdíjas egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Mennyit dolgozhat a rokkantsági nyugdíjas, "főállású" egyéni vállalkozó, és milyen közterheket kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési feltételeket szab a számára. Így a nyugdíjas vállalkozó a vállalkozói kivétje után mindössze 5 százalékos baleseti járulékot köteles tb-járulékként fizetni, egészségügyi hozzájárulás fizetésére pedig nem kötelezett. Természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Rokkant tag személyes közreműködése

Kérdés: Végezhet-e továbbra is munkát betéti társaságunkban az, akit a II. rokkantsági csoportba sorolnak, és e szerint kap rokkantsági nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozóként működik közre (ami a legjobb megoldás, hiszen kiegészítő tevékenységet folytatóként csak 5 százalék baleseti járulék terheli tagi jövedelmét), akkor munkaideje nem mérhető, tehát a "békesség kedvéért" a személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...személy minősülhet kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetőleg társas vállalkozónak, az utánuk fizetendő járulék (baleseti járulék) mértéke mindössze 5 százalék, ellátásaik az előzőekkel egyezően vannak korlátozva. A Tbj-tv. 4. § f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Rokkantsági nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Társas vállalkozás többségi tulajdonos ügyvezetője rokkantsági nyugdíjba kerülése után folytathatja-e tevékenységét a régi formában, illetve milyen feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...keresetnél.Ez azt jelenti tehát, hogy a személyes közreműködésre tekintettel kiosztott jövedelemnek – ami után a társaság 5 százalék baleseti járulék fizetésére kötelezett – a "békesség kedvéért" a jelzett mértékkel kevesebbnek kell lennie a korábbinál. És...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.